Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 1-2. szám - Török László: Egy új módszer a Szentírás megértéséhez: a retorikai analízis
TÖRÖK LÁSZLÓ Egy új módszer a Szentírás megértéséhez: a retorikai analízis 3. KOMPOZÍCIÓS SZINTEK Az egyes szinteknek már vannak elterjedt terminusai a francia és az olasz nyelvben, amelyek nyilván latin alapúak. Elkerülendő a sok idegen szó használatát, próbáltam találni megfelelő magyar terminusokat, de nem minden esetben sikerült. Ilyenkor a latin terminus magyaros átiratát tartottam meg. Ily módon, az általában megkülönböztethető kompozíciós szintek az alábbiak: Tag (membrum): általában azonos egy tagmondattal. Szegmens: 1-3 tag alkotja. Részlet (branum): 1-3 szegmens alkotja. RÉSZ (pars): 1-3 részlet alkotja. Szakasz (sequentia): 1-3 rész alkotja. Perikópa: A teljes szöveg. 4. A RETORIKAI ELEMZÉS FOLYAMATA A retorikai analízis segítségével végzett szövegelemzés során, a következő lépések képezik a munkafolyamatot.8 j. lépés: az elemzés tárgyát képező szöveg bemutatása. Külső és belső érvek segítségével meghatározzuk a kiválasztatott perikópa tartalmát, kezdetét és végét. Ezután áttekintjük a felmerülő szövegkritikai és lexikális problémákat, és szó szerint is rögzítjük azt az eredeti héber vagy görög szöveget, amit elemezni kívánunk. Fontos alapelv, hogy a retorikai analízist mindig az eredeti nyelven végezzük el. A fordításoknak, amelyeket a közérthetőség miatt alkalmazunk, a lehető leghűségesebben követniük kell az eredeti nyelvet, ami azt jelenti, hogy szigorúan ügyelni kell arra, hogy ugyanazt a héber vagy görög szót következetesen mindig ugyanazzal a magyar kifejezéssel fordítsuk, és amennyire csak lehet, meg kell tartani a szavak sorrendjét is, hogy az eredeti szerkezet is minél hűségesebben láthatóvá váljon. Ezután nagyobb egységekre osztjuk a perikópát, és a következő lépéseket előbb mindegyik egységen, majd a perikópa egészén is elvégezzük. 2. lépés: A szerkezet bemutatása Ez a retorikai analízis lényegi és eredeti munkafolyamata. Táblázatok segítségével ábrázoljuk a kiválasztott egységek belső összefüggéseit, amelyeket pontosan leírunk. 3. lépés: Bibliai kontextus Szinoptikus evangéliumok esetében először összehasonlítjuk az egységet a többi szinoptikus evangélium párhuzamos helyeivel, ha vannak ilyenek. Majd, a konkordanciák segítségével, rámutatunk az egyéb bibliai helyekkel való összefüggésre. Ezen a ponton használjuk fel a történeti-kritikai módszer eredményeit is, amelyek bemutatják a történeti hátteret, és segítenek megérteni egy-egy kifejezés pontosabb értelmét, így az egész szöveg pontosabb jelentését is. 8 Vö. R. Meynet, L’analisi retorica, 251—254. TEOLÓGIA 2007/1-2 99
