Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 1-2. szám - Turay Alfréd: A bibliai teremtéselbeszélés a biológiai evolúciós elmélet fényében
I TU RAY ALFRÉD A bibliai teremtéselbeszélés Arra a kérdésre, hogy a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás alapján tájékozódó filozófus a harmadik évezred elején miért foglalkozik az evolúciós elmélet és a bibliai teremtéselbeszélés összeegyeztethetőségének kérdésével, a válasz egyszerűen az, hogy sajnálatos módon a téma újra időszerű lett. Napjaink Amerikájában, főleg Pennsylvania, Georgia és Wisconsin államainak kisvárosaiban parázs vitákat folytatnak arról, hogy az „intelligens tervezés” elmélete, amely az élet megjelenését és kibontakozását egy vagy több értelmes tervezőre vezeti vissza, mennyiben tekinthető a darwini evolúciós elmélet alternatívájának. Ez a vita, amelynek fázisai az interneten is nyomon követhetők,1 erőteljesen megosztja az amerikai közvéleményt. 2004-ben a pennsylvaniai Doverben egy vallásos szülőkből álló iskolai bizottság megszavazta, hogy a 9. évfolyamos biológia tantervben szerepeljen az értelmes tervezés elmélete. A kezdeményezést Bush elnök is helyeselte. 2005 decemberében azonban egy ugyancsak pennsylvaniai körzeti bíró precedens értékű ítéletében úgy határozott, hogy az iskolákban nem szabad a darwini evolúciós elmélet alternatívájaként oktatni a vallásban gyökerező intelligens tervezés elméletét.2 - A vita részleteit nyomon követve nekem két dolog tűnt fel: egyrészt úgy láttam, hogy résztvevői - bármelyik oldalon állnak is - általában nincsenek tisztában azzal, hogy az evolúciós elmélet minden változatát könnyen össze lehet egyeztetni a bibliai teremtéselbeszéléssel; másrészt az is nyilvánvaló lett számomra, hogy a vitatkozó felek gyakran összekeverik a tudomány, a filozófia és a vallás hermeneutikai horizontjait. Ezért előadásomban négy eszmetörténeti metszet tükrében két gondolatot szeretnék hangsúlyozni: egyrészt azt kívánom igazolni, hogy a kereszténység kiemelkedő gondolkodói Szent Ágostontól kezdődően minden korban össze tudták egyeztetni a teremtéselbeszélést és az evolúciós világmagyarázatokat; másrészt azt szándékozom kiemelni, hogy a filozófiai-teológiai meggondolások és a természettudományos elméletek különböző értelmezési horizontokhoz tartoznak, amelyeket nem illik egybemosni, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a filozófiai-teológiai értelmezések harmonikusan kiegészítik az evolúcióval kapcsolatos szaktudományos magyarázatokat, amennyiben a szaktudo1 index.hu/tech/ tudomany/intdizl221 2 Vö. http://i.a.cnn.net/cnn/2005/images/12/20/kitzmiller.pdf: John Jones bíró határozatának leglényegesebb mondata így hangzik: „Úgy döntöttünk, hogy az elmélet nem tudományos, amellett nem választható el alkotóitól, illetve azok vallásától. Ugyanakkor Darwin evolúciós elmélete is hiányos, de az a tény, hogy egy tudományos megközelítés nem ad minden pontban kimerítő magyarázatot, nem lehet indok arra, hogy egy igazolhatatlan, vadasban gyökerező alternatív elméletet oktassanak az iskolában, vagy hogy félremagyarázzanak jól megalapozott tudományos állításokat.” TEOLÓGIA 2006/1-2 • XL (2006) 97-105 97
