Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 1-2. szám - Rózsa Huba: JHWH az egyetlen Isten (II. rész). A monoteizmus Izrael vallástörténetében
RÓZSA HUBA m JHWH az egyetlen Isten (II. rész) - A monoteizmus Izrael vallástörténetében kérdést, hogy JHWH-t, az eredetileg vihar és a háború Istenét, milyen vallási elképzelések és milyen folyamatok emelték egyetlen, egyetemes Istenné. Úgy véhk, hogy a folyamatban döntő szerepe van a jeruzsálemi napisten szerepének és feladatainak JHWH alakjában való integrációnak14. Tézisük igazolására abból indulnak ki, hogy az izraelita vallás végső monoteisztikus formája, nem a családi és a helyi vallás gyakorlatából, hanem az államvallásból nőtt ki, s ezért a figyelmet az államvallás vonásaira fordítják. Úgy ahogyan az a déli királyságban Júdában, természetszerűen a legerősebben Jeruzsálemben formálódott ki. A város a 10. században a dávidi/salamoni központja, majd az északi királyság megsemmisülése után a késői 8. századtól egyúttal a JHWH tisztelet centruma is lett. A Jeruzsálem és környékén talált számos ikonográfikus természetű régészeti leletanyagon a napszimbolika ábrázolásformái találhatók. Összességükben egy szoláris meghatározottságú vallási szisztéma jelenlétéről tanúskodnak, és arra utalnak, hogy az izraeliták előtti jeruzsálemi templom naptemplom volt. Ez a bronzkori vallásos napszimbolika és a napkultusz egyiptomi hatásra vezethető vissza. Ezen túlmenően egyiptomi vallási hagyomány a napistent összekapcsolja az igazsággal és a helyes renddel. Ré a napisten, aki maga a megszemélyesített helyes rend, az igazság őre, és a király között szoros kapcsolat áll fenn. Ez a tény szintén nem maradhatott hatás nélkül a későbronzkori Jeruzsálem vallási világára. A bibliánkívüli leletanyagon túlmenően O. Keel a bibliai hagyományban is kimutatja ennek a jeruzsálemi napkultusznak nyomait. A bibliai hagyományban három ének töredéke maradt fenn az ősi, a Kr. e. 11/10. századból eredő „Igazak könyvéből” (Józs 10,13 vö. 1 Sám 1,18). Ezek közül kettő (Józs 10,12 köv.: izraeliták harca Jeruzsálem városkirály ellen15; 1 Kir 8,12 köv. görög nyelvű változat: Salamon templomszentelési imája, bővebben a 52. lábjegyzetnél.). JHWH nem volt autochton és nem volt Kánaán genealogikusan és monarchikusán rendezett isten-világának része sem. Az eredetileg Északnyugat-Arábiából/Témánból eredő, majd Dél-Palesztinában otthonos JHWH, a vihar és harc Istene, akinek feladta volt a védelem mindenféle ellenség ellen. Tisztelete a Kr. e. 10. században Dáviddal jött Jeruzsálembe, ahol az új jeruzsálemi királyság Istene, Dávid védő Isteneként pedig egyúttal a királyi ház védnöke s a királyi ház folytonosságának biztosítéka lett. Ez a helyzet magával hozta viszonyának meghatározását a helyi istenségekkel, s nem utolsó sorstein szerk., 269-306 old.; Keel, O., Sturmgott - Sonnengott - Einziger. Ein neuer Versuch, die entstehung desjudäi- schen Monotheismus historisch zu verstehen, BiKi 49 (1994) 82-92 old.; Keel, O., Der salomonische Tempelweihespruch, in; Gottesstadt und Gottesgarten. Zur Geschichte und Theologie des Jerusalemer Tempels, O. Keel—E. Zenger szerk., (QD 191) Freiburg im Bg 2002, 9—23. old. Keel, O.-Uehlinger, C. alapgondolatait arról, hogy Izrael vallástörténete során JHWH alakjában különböző istenekhez tartozó szerepeket és szemléleti formákat összegeztek, nevezetesen JHWH a harcos viharisten alakjában a jeruzsálemi napisten szerepét feladatait integrálták, E. ZENGER is átvette Izrael monoteizmusának kialakulását rekonstruáló nagy értekezésében: Der Monotheismus Israels. Entstehung — Profil — Relevanz, in: Ist der Glaube Feind der Freiheit? Die neue Debatte um den Monotheismus, Th. Söding szerk., (QD 196), Freiburg i. Bg. 2003, 9-52,23-33 old. 15 Józsue könyvének 10. fejezete elbeszéli, hogy az izraeliták velük szövetséges gibeoniták segítségére kelnek Adoni-Cedek Jeruzsálem királya és vele egyesült kánaánita királyok ellen. O. Keel ebben egy olyan hagyomány nyomát látja, amely az izraelita elemek harcának tanúja Jeruzsálem városállammal a parti síkság irányából való bejárásért a hegyvidék irányába bet-horoni lejtőn. Olyan harcról van szó, amely nagyon emlékeztet a városállamok mint pl. Jeruzsálem és a habiruk közötti csetepatékra a Kr. e. 14. században. Egy ilyen harci cselekményben, miközben a kánaánita jeruzsálemiekre köveket hullatott az égből, parancsolta meg JHWH a vihar és a harc Istene a nap és a holdistennek, hogy ne mozduljanak (Józs 10,12). A nap és a hold Adoni-Cedek s Jeruzsálem védistenei, mígJHWH a protoizraeliták és a gibeoniták oldalán állt. Ezzel akadályozta meg őket, hogy a jeruzsá- lemiek oldalán beavatkozzanak a harcba. 72 TEOLÓGIA 2006/1-2
