Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 1-2. szám - Rózsa Huba: JHWH az egyetlen Isten (II. rész). A monoteizmus Izrael vallástörténetében
JHWH az egyetlen Isten (II. rész) - A monoteizmus Izrael vallástörténetében m RÓZSA HUBA Végül vallástörténeti megközelítéssel B. Lang a JHWH egyedül eszmét az időleges mo- nolatria gyakorlatából vezeti le és a monoteizmushoz vezető úton Izrael vallástörténetében egyúttal az idegen vallási hatásoknak is jelentős szerepet tulajdonít9. JHWH monolatrikus kultusza időleges volt Izraelben, azaz a kizárólagosság nem tartozott eredetileg a JHWH tisztelet lényegéhez. Ezt a monolatriát Izraelben a krízishelyzetek hívták elő, amelyekben úgy gondolták, hogy kizárólag JHWH képes segíteni, majd ennek a monolatriának ideje meghosszabbodott és végül tartóssá vált10. JHWH-t eredetileg mint isten-harcost tisztelték, aki a háborúban népét támogatja. Háború idején, hogy az isteni segítséget biztosítsák egyedül JHWH tiszteletéhez fordultak, de ez a kizárólagos tisztelet csak a háború idejére vonatkozott. Az időleges mondatna az ókori Keleten más népeknél is kimutatható. Izraelben a Kr. e. 8. és 7. században az állandó asszír fenyegetés tartós krízis helyzetet idézett elő, amely megmagyarázza, hogy az időbelileg korlátozott monolatriából miért lett tartós kizárólagos JHWH tisztelet", és JHWH-hoz mint egyetlen Istenhez való kötődés. Végül szociológiai megfontolások segítségével kimutatja a JHWH egyedül csoportosulás mozgalom jellegét. B. Lang a modern kori mozgalmak szociológia által meghatározott tipikus ismérveit a JHWH egyedül mozgalomra alkalmazza és úgy találja, hogy valódi mozgalomról van. Következtetéseit elsősorban a Józija reform vizsgálatából vonja le. A mozgalom társadalmi háttere változatos, különböző csoportok összefogásáról van szó. Tagjai a királyi udvartól a parasztság középrétegéig teijedtek, és a JHWH egyedüli tisztelete kötötte őket össze. A követők lappangó csoportja most nyíltan megfogalmazta követelményét és megpróbálták a társadalmi és állami ellenállással szemben véghezvinni. Céljuk a domináló és elidegenítő asszír kultúrával szemben a saját tradicionális gondolkodásmódot érvényesíteni, amelyre megnyerték Józija királyt. Az általuk eredetinek és tisztának tartott a kezdethez való visszatérést propagálták, és sikerült nekik a tradicionális júdai vallást úgy meghatározni és sikerrel képviselni, hogy JHWH a nemzeti Isten mindig kizárólagos tiszteletet követelt12. 2° Izrael monoteizmusa arra vezethető vissza, hogy JHWH alakjára Izrael vallástörténete folyamán különböző istenekhez tartozó szerepeket és szemléleti formákat vittek át, ill. összegeztek alakjában. Ezt a megközelítést képviseli O. Keel és Ch. Uehlinged3, akik felteszik azt a Az egyre inkább kizárólagos tiszteletben részesített JHWH azonban mégis az ókori Közel-Kelet istenvilágából eredő alak maradt. Sok olyan vonást vettek át a környező világ istenségeiből, amelyek segítségével JHWH hatalmát ábrázolták, és megtaláljuk nyomukat JHWH alakjában. A bibliai monoteizmus képződésében lehetséges tényezők, mint az időleges monolatria, az Aton tisztelet, Marduk alakja, Amun-Re, Assur és Ahura Mazda istenségek is, különböző kultúrákból jönnek és kétségtelen különböző időben hatékonyak. Mégis világos, hogy nem ezek a külső tényezők voltak döntőek, sokkal inkább azok a vezető szellemi emberek, akik felhasználták a kedvező alkalmat a teremtő találkozásra, utánzásra és asszmilációra, hogy új vallási eszméket fejlesszenek ki, s tanítványaik valamint követőik révén terjesztettek (Lang, B., Die Jahwe-allein-Bewegung: Neue Erwägungen über die Anfänge des biblischen Monotheismus, 104-107 old.). 10 „dann lässt sich die Jahwe-allein-Idee als permanenter Krisenkult, als Spielart der in Nodagen eingehaltenen zeitweisen Monolatrie verstehen” (LANG, B., art. Monotheismus, NBL II., kol. 835); „So lässt sich der beginnende Monotheismus am besten als rituelle Antwort auf eine politische Kries verstehen” (Lang, B., Die Jahwe-alle- in-Bewegung: Neue Erwägungen über die Anfänge des biblischen Monotheismus, in: Der eine Gott und die Götter, 105 old.) Dietrich, W., Der eine Gott als Symbol politischen Widerstands. Religion und Politik im Juda des 7. Jahrhunderts, in: Ein Gott allein, W. Dietrich—M. A. Klopfenstein szerk., (OBO 139), Göttingen 1993, 463—490 old. Lang, B., Die Jahwe-allein-Bewegung: Neue Erwägungen über die Anfänge des biblischen Monotheismus, in: Der eine Gott und die Götter. Polytheismus und Monotheismus im antiken Israel, M. Oeming/K. Schmidt szerk., 107-110 old. 13 Keel, O.-Uehlinger, C., Göttinen, Götter und Gottessymbole. Neue Erkenntnisse zur Religionsgeschichte Kanaans und Israels aufgrund bislang unerschlossener ikonographischer Quellen, QD 134, Freiburg im Bg 1992, 2001s; Keel, O.-Uehlinger, C., Jahwe und die Sonnengottheit von Jerusalem, in: Ein Gott allein, W. Dietrich—M. A. KlopfenTEOLOGIA 2006/1-2 71
