Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 1-2. szám - Orosz Atanáz: Az istenképiség és hasonlóság megkülönböztetése és összekapcsolódása a görög atyáknál
OROSZ ATANÁZ ■ Az istenképiség és hasonlóság megkülönböztetése és összekapcsolódása... khosz a keresztség értelmezésével a 78. „fejezet”-ben. Véleménye szerint a keresztségi fürdőben elnyert Szentlélek semmilyen formában nem tűri meg maga mellett a gonoszságot: „Mikor az isteni kegyelem a szent keresztségben egy bizonyos határtalan szeretettel a hasonulás zálogaként a képmás szerintiség vonalaihoz illeszkedik, hol fér el még a gonosz személye, főleg ha ’semmi köze a világosságnak a sötétséghez’ (2Kor 6,14)?”121 Diadokhosz művészileg kimunkált képeiben Nüsszai Szent Gergely teológiai esztétikája elevenedik föl. A keresztség kettős hatását szerinte úgy lehetne szemléltem, „hogy a kegyelem kezdi mintegy ráfesteni a képmásra a hasonlatosságot”. Amint a portréfestők az alak egyszínű megrajzolása után minden újabb színnel tökéletesebbé teszik a hasonlóságot, úgy „a hasonlóság szépségére teljes szívből vágyó” keresztényekben is minden újabb erény tökéletesíti az eredeti képet. „A teljes hasonlóságot azonban felvilá- gosulásból ismegük majd meg”. Mert amíg „elménk isteni világosság által teljesen meg nem kapja a hasonlatosságot, meglehet annak majdnem minden más erény, a tökletes szeretetből még mindig nem részesült”. Az erények sokszínű csokrát Isten kegyelméből a „pneumatikus szeretetnek” kell beragyognia ahhoz, hogy a műalkotás a megszólalásig hasonlítson a mintához. Mert „ha már hasonlíthat Isten jóságához - amennyiben ember egyáltalán hasonlíthat Istenhez -, akkor hasonló benne az isteni szeretet is [...]. így van ez azokkal is, akiket az isteni kegyelem újrafest az Isten hasonlóságára: a szeretet világossága a hasonlósághoz hozzáadva világosan mutatja, hogy a képmás egészen jól illik a hasonlósághoz.”122 Ez a Krisztus életpéldájában felragyogott minta adja majd meg a keresztény életeszmény alaphangját Klimakosz Szent Jánosnál is. A „Paradicsomba vezető lajtoga” legfelső fokán az aszkéta a szeretetben találkozhat Istennel. Mert „a szeretet voltaképpen hasonlóság Istenhez — már amennyire ez halandók számára elérhető - hatást tekintve [pedig] a lélek mámora”123. „A keresztény az, aki — amennyire csak emberileg lehetséges — tettel, szóval, gondolattal Krisztust utánozza”124. 7. SZENT MAXIMOSZ HITVALLÓ: A SZERETETBEN ISTENHEZ HASONLÍTÓ EMBER A hetedik században Szent Maximosz életművében jutott tökélyre az az ősi görög szemlélet, mely szerint Krisztus követői az Istenhez hasonulással tudják beteljesíteni a minden emberben eleve adott istenképiséget. A Nikaia előtti teológusok distinkciója így elevenedett föl a hitvallónak Nazianzoszi Szent Gergely kétértelmű helyeihez írt kommentárjában: „Isten jósága folytán az ember ... értelmes szellemi lelket kapott, mégpedig Alkotója képmására. Heves vágyódásának megfelelően tehát minduntalan tudatosítania kell a tőle telhető legteljesebb istenszeretetet, hogy Istenhez hasonulva elnyerhesse az átistenülést”125. Bár a szöveg elején az ember „testből és lélekből teremtményként” szerepel, a test sorsáról nem sok szó esik, az átistenülés itt inkább csak „értelmes szellemi lé121 Uo. 136,11—14. Vö. Árkossy M. USA-ban kiadott, de itt nem egészen pontos magyar fordítása (Diadokhosz, az épeirosz Phótiké püspöke, Száz fejezet a lelki tökéletességről, Moreno Valley 2001, 48. 122 89. fej. SC 5bis, 149,10-150,20. Árkossy M. magyar ford., 60. 123 30. létrafok, 3. PG 88,1156 B. Árkossy M. magyar ford. Létrás Szent János, A Létra, Moreno Valley 2001, 194 a közbevett részt „halandónak elérhető fokon” szavakkal fordítja. A Létra, 1. létrafok, 7, PG 88, 633 B. Árkossy M. magyar fordításában: „A keresztény mivolta ez: Krisztus követése, amennyiben embernek lehetséges — tettel, szóval, gondolattal” (ibid. 8). 125 Magyarázat a Teológus Szent Gergelynek 14. beszédéhez (= Amb. 7), PG 91, 1068-1101. 42 TEOLÓGIA 2006/1-2
