Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 3-4. szám - Rózsa Huba: JHWH az egyetlen Isten - A monoteizmus Izrael vallástörténetében (III. rész)
JHWH az egyetlen Isten - A monoteizmus Izrael vallástörténetében (III. rész) m RÓZSA HUBA nek, sőt nemegyszer úgy beszélnek, mintha azok léteznének4. Alapkövetelésükben tehát nem záiják ki más istenek létezésének lehetőségét. Az isteneket nem „létükben”, hanem Izraelhez való viszonyukban tagadják. Azonban világosan kell látni, hogy a kizárólagos tisztelet parancsa nem foglalja magában más istenek létezésének hitét, legfeljebb csak feltételezi azt. Létezhetnek ugyan, de semmit sem jelentenek Izrael számára. Isten egyetlenségét nem egyedül létező' voltával indokolják, hanem azzal, ahogyan övéi felé fordul és követel tőlük. Akik hozzá tartoznak és megtapasztalják segítségét (Oz 13,4 köv.), s azoktól azt követeli, hogy ő legyen az egyedüli Istenük. Az Istenhez való viszony először Izrael számára kizárólagos, és csak később lesz kiterjesztve mindenki számára, ti. JHWH-n kívül nincs más isten (íz 44,6 stb.)5. Mindez arra is rámutat, hogy Izrael az istenkérdést nem az istenek vagy Isten létezésének problémájából közelítette meg. Létüket a híveik iránti hatékonyságon mérte le, mit képesek tenni az őket szólító ember érdekében. Amikor ugyanis JHWH kizárólagos tiszteletének parancsa megtiltja Izraelnek, hogy másféle módon keressen kapcsolatot Istennel, akkor ez azt is jelenti, hogy a JHWH-val való istentapasztalat valami olyat tartalmaz, ami a más istenekkel kapcsolatban szerzett istentapasztalatban nem érhető el, sőt romboló erővé lenne Izrael számára, és messze több, mint az ember számára lehetséges bármilyen istentapasztalat vagy Istennel való találkozás. Ezt az Izrael számára felcserélhetetlen és őt védelmező tapasztalatot a bibliai hagyomány a politeista nyelvhasználatra emlékeztető kifejezéssel ,JHWH féltékenységének” nevezi. AJHWH-hitnek ez a különleges vonása az Ószövetségben Isten Izraelnek adott parancsaként jelenik meg, s kép tilalommal együtt (1. és 2. parancs) a de- kalógus nyitánya (Ex 20,3 köv.; Dt 5,7 köv.; Ex 34,14—17). JHWH kizárólagos tisztelete nem azonos a monoteizmus fogalmának tartalmával. Az elmondottak ismeretében szükséges a monoteizmus fogalmának bizonyos árnyalása, amikor Izrael monoteista hitéről beszélünk. Sok kutató szerint a monoteizmus és politeizmus fogalompár nem megfelelő a bibliai istentapasztalat meghatározására, mert Izrael nem ennek a fogalmi meghatározásnak jegyében juttatta kifejezésre istentapasztalatát, noha a babiloni fogságtól kezdve a JHWH-hit ilyen teoretikus formában nyert megfogalmazást6. A szo4 Az Ószövetség Bibliájában a monoteista kijelentések ilyen mérvű sokrétűségét és kritikus értékelését lásd Schmidt, K., Differenzierungen und Konzeptualisierungen der Einheit Gottes in der Religions- und Literaturgeschichte Israels, in: Oeming, M.—Schmidt, K. szerk., Der eine Gott und die Götter. Polytheismus und Monotheismus im antiken Israel, Oeming, M.-Schmidt, K., szerk., (AThANT 82), Zürich 2003, 11-38.; — a Deuteronomium keretében Braulik, G. mutatta ki a monoteista kijelentések sokrétegűségét, lásd Das Deuteronomium und die Gehurt des Monotheismus, in: Gott, der einzige. Zur Entstehung des Monotheismus in Israel, E. Haag szerk., (QD 104), Freiburg i. B., 1985, 115—159., 147—149. (kiértékelés), in: Studien zur Theologie des Deuteronomiums, (SBAB 2), Stuttgart 1988, 257-300., 289-291. (kiértékelés). 5 Schmidt, W. H. : Alttestamentliche Glaube, Neukirchen-Vluyn 2004’, 98-99. old. A monoteizmus-politeizmus fogalompárral kapcsolatban napjainkban még további problémák is felmerülnek. A fogalompár a monoteista vallás szempontjából osztályozza két csoportra a vallásokat, és lényegében a monoteista hitvallás a magáról alkotott szemléletét és istenképét tükrözi, ill. vetíti ki a nem monoteista vallásformákra. Azonban kérdéses, hogy a nem monoteista vallásoknál az egy vagy a többistenhit ilyen éles szembehelyezése az istenkép, ill. a vallás önazonosságának lényegi eleme-e, és egyáltalán az istenkérdést ebből kiindulva közelítik-e meg. Ez azt a problémát is felveti, hogy Izrael és az őt körülvevő világ vallásának összetettségét és egymásra hatását megérteni mennyiben alkalmas a monoteizmus-politeizmus kategória. A fogalompárral kapcsolatban az is problémás a mai szemléletmód számára, hogy a monoteizmust a tökéletes vallásformának, politeizmust viszont a vallási gondolkodás és érzés csak egy primitívebb megjelenésének implikálja. Ez az előfeltételezés egyúttal előítéleteket is hoz magával, ami félreértésekhez vezet és akadályozza a politeista vallások összetettségének és értékeinek felismerését, bővebben lásd Ahn, G., ‘Monotheismus’- ‘Polytheismus’ Grenzen und Möglichkeiten einer Klassifikation von Gottesvorstellungen, in: Mesopotamia — Ugaritica - Biblica, FS. Kurt Bergerhof, M. Dietrich-O. Loretz szerk., (AOAT 232), Neukirchen-Vluyn 1993, 1—24.; Monotheismus und Polytheismus als religionswissenschaftliche Kategorien?, in: Der eine Gott und die Götter, 1—10; — Stolz, F., Einführung in den biblischen Monotheismus, 18-22. TEOLÓGIA 2006/3-4 163
