Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)

2005 / 1-2. szám - Papp Miklós: A teológiai etika gyújtópontja a Hegyi beszéd hermeneutikai olvasatában

Krisztus törvény kritikája tartalmi és formai korrektúrát akar. Tartalmilag az erköl­csi igény mélyebb dimenzióját akarja feltárni. A jelenbe betört isteni uralom nem elégszik meg egy fennálló szisztematikus rend külsődleges megtartásával. Isten igé­nye az ember szívét, gondolkodását, cselekvését, egész legbensőjét követeli. Jézus a Dekalógust idézi a primer antitézisekben: „Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne esküdjél hamisan!" Mindezt meg kell tartani, ezekből egy „i" betű sem veszhet el. De nemcsak a külső megtartásra kell ügyelni, hanem a belső megfelelésre is, hiszen a tett már csak következmény: a gondolkodás, a belső világ következménye. Ki mint gondolkodik, előbb-utóbb úgy is él, a gondolkodásmódot az életmód is követi - fáziskéséssel, de biztosan. A belső káosz lassan, de biztosan a külső káoszhoz vezet, egy ház összeom­lása az alap lassú elmosódásával kezdődik. így amire nekünk és a Teremtőnek is első­sorban gondot kell viselni, az a benső, a gondolkodásmód. A Gondviselés első célja a belső világunk. Ez pedig az imában történik, így igaz az a tétel is: ki mint imádkozik, úgy is él.32 Krisztus törvénykritikája formailag túl akarja lépni a kazuisztikus méregetést: a legfinomabb és legkiélezettebb kazuisztika sem tudja utolérni Isten szerelmes hívá­sát. Jézus elfordul az isteni akarat kazuisztikus kiélezésétől, és az erkölcsi belátás ere­deti tisztaságához vezeti tekintetünket. Nem csak Jézus farizeusellenességéről, a mé­ricskélő kazuisztikáról van szó, inkább a teológiai cél a mértékadó. Szó sincs a Törvény tartalmi határainak átlépéséről, a Hegyi beszéd nem jelenti a Törvény kötelezettségei­ről való lemondást vagy önkényes értelmezését, hanem az uralom betörését a jelen időbe, az itt és mostba, ahol az erkölcsi igény igazán bensővé válik. Ennek teljes ko­molyságát és örömteli elszántságát illusztrálja a szántóföldön elásott kincs és az igaz­gyöngy megtalálásának példabeszéde.33 A Hegyi beszéd az ész porciózása ellen lép fel. A Törvény kazuisztikus értelmezése elfeledi a szív rajongását, a megérintettséget, és keresi a Törvény külsőleg korrekt végrehajtását. Ez a Törvény legalista szemléletét erősíti: csak az számít, hogy az erkölcsi magatartás megfeleljen a Törvény betűjének. Ezzel azonban a Törvény minimalista megtartását erősíti, hiszen az erkölcsi erőfeszítés elé egy eleve adott kazuisztikus magyarázatot, mértéket fektet le. A kazuisztikában az írásmagyarázók őszintén megpróbálták a Törvényt az emberi lehetőséghez és hatá­rokhoz igazítani, így az erkölcsi erőbevetés mértékét nem a Törvényhez, hanem az át­lagos megtartáshoz igazították, jóllehet az én szívem talán többet is megtenne. A ka­zuisztika mankója így a minimalista erkölcsöt segíti elő, végső soron az álszenteske­dést és képmutatást.34 Jézus ezzel nyilvánvalóan nem volt elégedett. A Törvény magyarázatával, az átla­gos erkölcsi erőfeszítés általánossá tételével az ember eleve megfosztja magát a leg­jobb lehetőségeitől, és mindezt a morális törvényeknek való korrektség nevében. Az ilyen gondolkodás elvéti a Törvény értelmezésének csúcsát, hiszen Jahve osztatlan szívet követel, akaratát a betűkből nem lehet megtudni. Ennek a szemléletnek persze 32 DEMMER, K., Angewandte Theologie des Ethischen 57-98. Uő. Art. Gehet, in: Lexikon für Theologie und Kirche, IV. 314-318. Uő. Gebet, das zur Tat wird, Freiburg 1989. 33 Mt 13,44-46. 34 A kazuisztikát persze lehet éretten művelni, és ez ma fájdalmasan hiányzik az etikai rendszerekből. A kazuisztika áthidalása nagyon hiányzik a mai tudományos etika és a túl bonyolulttá vált mindennapi élet között. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom