Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 1-2. szám - Papp Miklós: A teológiai etika gyújtópontja a Hegyi beszéd hermeneutikai olvasatában
Az ószövetségi Törvény teológiájának adekvát megértéséhez rá kell pillantanunk a kazuisztika sajátosságára és szerepére. A kazuisztika „casust - esetet" tart szem előtt pedagógiai céllal: a Törvény elkerülhetetlen absztraktságát segít lefordítani a konkrét eset egyediségére. A kazuisztikában a tapasztalat jut szóhoz a maga teljes súlyával, a megszerzett alkalmazási tudás segíti a tájékozódást. Nem a Törvény elméletét idézi, hanem egy képet, esetet mutat fel. Egy képen, eseten keresztül mutatja fel, hogy a Törvény mit gondol. Metodikai iskolázottságot kínál, hogy a Törvény szövegével és szellemével hogyan kell felelősen bánni. A saját felelősség döntését tehát nem pótolja, de jelentősen és képszerűen segíti.28 29 A Törvény kazuisztikus képei azonban nemcsak a lefordítás pedagógiai céljából keletkeztek, hanem konfliktusok esetén a kár behatárolása miatt is. Az ilyen kázusok azonban nem érintik az etikai probléma magját, az igazi bajt. Az igazi kérdés az, hogyan lehet a bonyodalmakkal és a sorssal szembeszállni, nemcsak nyögni alattuk, és ügyeskedve szlalomozni, hanem progresszíven meghaladni. Jóllehet a kazuisztika egy felelős útitárs, aki nem elégszik meg a szituáció analízisével, hanem keresi az emberségesség jobb lehetőségeit, mégis megmarad benne egy kiirthatatlan dilemma: a konfliktusokat lehet enyhíteni, a bajoknak el lehet venni az élét, de nem lehet megszüntetni őket. A Törvény és a kazuisztika egyszer elér a maga belső határához: a bűn ördögi köréből nem tud segíteni kilépni. Péter kérdése a bűn elengedésének gyakoriságáról fájdalmasan érinti ezt a nyílt sebet. AZ ANTITÉZISEK EXTRÉM KIHÍVÁSAI Az exegetikus irodalomban megkülönböztetést találhatunk a primer és a szekunder antitézisek között.20 Az antitézisek szembeállításai (Mt 5,21-47): I. „Hallottátok, hogy a régiek ezt a parancsot kapták: Ne ölj! Aki öl, állítsák a törvényszék elé. Én pedig azt mondom nektek: Már azt is állítsák a törvényszék elé, aki haragot tart embertársával. Aki embertársát ostobának nevezi, állítsák a nagytanács elé." II. „Hallottátok a parancsot: Ne törj házasságot. Én pedig azt mondom nektek, hogy aki bűnös vággyal asszonyra néz, szívében már házasságtörést követett el vele." III. „Ezt is előírták: Aki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet. Én pedig azt mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét - hacsak nem paráznasága miatt -, okot ad neki a házasságtörésre." 28 Feldhaus, S., Art. Kasuistik, in: Lexikon für Theologie und Kirche, Freiburg 1996, V. 1290-1292. 29 A kutatók többsége által elfogadott, hogy a III., V., VI. eredetileg hiányzott az antitézisekből. Ezeket Máté szerkesztette, ezek az ún. szekunder antitézisek. A többit a legtöbben primer antitézisnek tartják, azaz Jézustól származóknak, még ha Máté szerkesztett is rajtuk, valószínűleg eredetileg is az antitézis irodalmi formáját viselték. Persze vannak, akik az összest Máté redakciójának tekintik. MERKLEIN, H., Die Antithesen der Bergperdigt (Mt 5) nach der Intention /esu, in: Reikerstorfer, J. (szerk.), Gesetz und Freiheit, Wien 1983, 74-77. 44
