Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 3-4. szám - Székely János: Monoteizmus az iszlám és a zsidó misztikában
gány házába, sőt pogány templomba is, de keresztény házába nem, mert ők ismerik az Egyetlent, mégis tagadják. A zsidóságban a monoteizmus rendkívüli erővel él. Azt mondja Rabbi Ruben a 2. században, hogy: „Ki a leggyűlöletesebb a világon? Az, aki tagadja az Egyetlent". Érdekes, hogy ebben a zsidóságban megjelenik a három isteni fény gondolata. Nemcsak a misztikában, hanem sok más zsidó iratban találunk hasonló kijelentéseket. A Példabeszédek könyvéhez írt midrás30 ezt mondja egy helyen: „Ez a Szent Lélek két oldalra védekezett. Azt mondta Izraelnek: Ne tanúskodj ok nélkül barátod (vagyis az Isten) ellen! És azt mondja a Szentnek, legyen áldott az ő neve: Ne mondd: úgy teszek vele (ti. Izraellel), ahogy ő tesz velem! {Midr Péld 24,28) A Szentlélek Isten és a nép közé áll, és védi a népet. A zsidó hagyomány több esetben a Lelket ügyvédnek nevezi. A paraklétosz (szószóló) görög szót, átírják arám betűkkel (parakleta')· Vagyis megjelenik a zsidó gondolkodásban a megszemélyesített Szent Lélek elképzelése, aki védi a népet. Úgy, amint a régebbi hagyományban az angyalok (főként Mihály) voltak Izrael védői. A sátán vádolja a népet Isten trónja előtt, a Lélek az, aki védi. Szintén a Példabeszédek midrásban olvassuk: „a Shekinah, a Szent előtt állt" (Midr Prov 47a). Az Isten jelenléte, a Shekinah, a Szent (vagyis Isten) előtt áll. Különleges mondat, amely sejteti az Istenben levő életet. Ő nem egy monolitikus, statikus egység. Ezek a sejtések bomlanak ki a zsidó misztikában. A Zóhár lényege a 10 szefira a leírása. A szefira szót a zafír szóhoz köti, tehát a ragyogás értelmet emeli ki belőle. Az Istenből kiáradó fénynek 10 formája ez a 10 szefira. Eszünkbe juthat akár megint csak a János prológus: Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság világít a sötétségben...(Jn 1,4-5). A Zóhár ezeket a fényeket isteni létezőknek, lényegeknek tekinti, de nem önálló létezőknek. Az egyik mondata így hangzik: „d ő és ők ők”. Tehát a 10 szefira azonos az Istennel és Isten azonos velük. Az egységet a szefirák és Isten között többféle hasonlattal fejezi ki: Isten egy velük, mint a láng az izzó fémmel; olyanok a szefirák, mint egyetlen gyertya 10 tükörben; Vagy olyan a szefirák születése, mint ahogyan a gondolatból születik a szó. Azt mondja a Zóhár: a teremtés aktusa egyszerre történik fent és lent. Az Istenben (fent) ez a különleges ragyogás árad, és a lent a földön születik a világmindenség. Nem teogó- niát ábrázol a Zóhár, nem Isten születését. Talán sokkal közelebb áll a Szentháromságtan egy-két megfogalmazásához, az idő előtti, örök eredések és az időben való küldések tanához. Vagy akár Ágoston hasonlatához, aki azt mondja, hogy a Szentháromság személyeinek eredése az emberi szellem életéhez hasonló, a gondolat és az akarat születéséhez. A 10 szefira részletes elemezése hosszú időt igényelne. Röviden elmondható azonban, hogy a legfelső három szefira neve: keter (korona), hokhmah (bölcsesség), bínah (tudás, nevezik elrejtett hokhmának, rejett bölcsességnek is). Ezután következik a 6 szefirah, végül a tizedik ezt a nevet kapta: malkút (királyság). Ez az utolsó van kapcsolatban a teremtett világgal és az emberrel. A szefirákat a misztika az emberhez hasonló módon rajzolja le. Tehát ezt a 10 számot úgy rajzolják le, mint egy ember feje, a két keze és a két lába. A zsidó misztika szerint a 10 szefira képe az ember és az egész világmindenség. Az az ember, akiben élet van, akinek lényegéhez tartozik a férfi és a nő 30 A 8. században keletkezik a midrás, de ősibb hagyományok is találhatóak benne. 162
