Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 3-4. szám - Székely János: Monoteizmus az iszlám és a zsidó misztikában
még inkább a János Prológushoz, „kezdetben volt az Ige,... minden általa lett" (Jn 1,1-2; Kol 1,16). Ez a fajta gondolkodás virágzik ki a Zóhár, a ragyogás könyvében, amelyet Simeon bar Jochamak, egy 2. századi rabbinak tulajdonítanak. Valóságban Moses de León írta 1280-86 körül Guadalajara-ban (Hispánia), aztán később is igen sok hagyományt fűztek még hozzá a Zóhár könyvéhez. Valójában a Zóhár egy hatalmas gyűjtemény (nyomtatásban kb. 1000 oldal), amelyben különböző hagyományok keverednek, rakódnak egymáshoz. A Zóhár egyik fő kérdése, hogyan keletkezhetett ez az időbeli világ az örökkévaló Istentől. Hogyan lehetséges, hogy a változhatatlan Isten egyszer csak eldönti, hogy teremt. Hogyan lehet az, hogy Isten dönt az időben. A változhatatlan hogyan lehet változóvá az üdvtörténet folyamán. A másik kérdés, hogyan lehetséges, hogy az Egyetlenből előjött a sokaság, az egyetlen Istenből ez a sokszínű világ. Erre próbál a Zóhár és a nagy középkori zsidó misztika választ adni. Sokféle hatás érezhető a középkori zsidó misztikában. Nyilvánvalóan a gnózis és az új-platonizmus (az emanáció gondolata), de ezek mellett a szúfizmus hatása is tetten érhető. Talán ibn 'Arab! is jelen van benne, aki azt mondja, hogy a teremtő Isten szétválik, szétoszlik megisme- rővé és megismertté. A zsidó misztika idevonatkozó első megdöbbentő állításai egy 13. századi rabbi Hai Gaon nevéhez fűződnek, aki azt mondja, hogy Istenben, a Végtelenben (Én Szóf), 3 elrejtett fény van: egy ősi belső fény, egy ragyogó fény ('or cah) és egy visszatükrözött fény ('or mecuhcah). Három fény ragyog az Istenben. Ez a három fény Hai Gaon szerint az összes gyökerek gyökere. Nincs kezdetük, ők a gyökér neve és lényege. Később ebből a három fényből eredeztetik a legfelső három szefirát, a legfelső három isteni ragyogást vagy lényeget, amelyet a szefira-tan mindig elkülönítve kezel a többi héttől. A szefiráknak a Zóhár különböző neveket ad, mondja azt, hogy ezek Isten nevei, vagy Isten erői, Isten lényegei, ragyogások, isteni értelmek. A felső hármat a három isteni fényből forrásoztatja a Zóhár. Sokan a keresztény Szentháromság tan hatását látták a három isteni fény gondolatában. De elsődlegesen más tényezők játszanak itt közre. így például ősi hagyomány szerint Istennek 13 attribútuma, 13 tulajdonsága van és ezt a 10 szefirához nem tudták illeszteni, innen ered ez a hármas fény gondolata. Valószínűleg az is közrejátszik hogy a 10 számot, a 10 szefirát úgy osztják be, hogy a felső három a legtökéletesebb, utána jön 6 és utána végül egy, amelyik az anyagi világgal kapcsolatban áll. Tehát a felső három szefirának volt megfelelője ez a 3 isteni fény.29 Azt hiszem, hogy nagyon különleges dolog ez, ahogy a monoteizmus vallásában (ugyanúgy, mint az iszlámban is) megjelenik az isteni élet gondolata, az Istenben áradó és visszasugárzó fény. Abban a zsidóságban, amelyik azt is mondja például a Második Törvénykönyvhöz írt midrásban: „aki bálványt imád, elvetette az egész Tórát; aki a bálványimádást elveti, az megtartotta az egész Tórát" (Sifre 28). A zsidóság legfontosabb törvényé az Egyetlen Isten imádása. Aki tagadja az Egyetlent, - mondja szintén a rabbinikus hagyomány - az a lényeget, a gyökeret veszíti el. A gyökeret tagadja, elrejti, elfedi, megtagadja a lényeget (kófér ha-'iqqar). Egy 2. századi rabbi (R. Tarfon) azt mondja, hogy üldözés esetén bárhova menekülhet a zsidó ember, pólói 29 CORDOVERO, Pardes Rimmonim 11.
