Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 3-4. szám - Székely János: Monoteizmus az iszlám és a zsidó misztikában
- A következő nagy virágzás a Szentföldön Cefat városában kezdődik, és főként Jichaq Luria nevéhez kötődik, aki továbbfejleszti a korábbi misztikát, a Zóhár különböző szimbólumait.27 A zsidó misztika az apokaliptikában jelenik meg először. Hénok első könyvében olvassuk, hogy Hénok elragadtatik a hetedik égig és látja az Istent (lHén 14). A könyv röviden leírja ezt az utazást és azt is, ahogyan Hénok az Isten trónját látta. A leírás nagyon hasonlít Ezekiel látomásához (Ez 1). Ezekiel Isten szekerét a merkabát látja, ezért a korai zsidó misztikát a merkaba misztikájának is nevezik. Az Isten szekerét látók misztikája ez. Qumránban is maradtak fenn töredékek, amelyek a merkabáról és az odavaló felemelkedésről szólnak. A Misna azt mondja, hogy a Teremtés könyve első fejezetét legfeljebb csak két tanítványnak lehet elmondani, de Ezekiel első fejezetét legfeljebb egy tanítványnak és annak is csak akkor, hogyha bölcs (Hág 2,1). Titkos tanítás volt ez, amit nem lehetett akárkinek elmondani. A Talmud szerint négy bölcs jutott föl a paradicsomig, az első Simeon ben Azzaj, aki látta és meghalt; a második ben Zoma, aki látta és lesújtottak rá (megháborodott). A harmadik Elisha ben Avuah, aki látta és elvágta a gyökereket, vagyis eretnek lett; és az utolsó Rabbi Aqiba, aki békében bement, és békében kijött (bHag 14b). Veszélyesnek tartották a misztikát, amiről nemigen szabad beszélni. A korai zsidó misztika másik neve a hékálót-misztika, a paloták misztikája. A misztikus szerzők úgy írják le az egekbe való utazást, mint különleges, mennyei palotákba való belépést. Leírják a tűzfolyamokat, a hidakat, valamint a különböző isteni neveket, amelyeket ki kell mondani, hogy valaki ebben a misztikus utazásban előre jusson. A Kr. u. 3. században íródik (héber nyelven) a Széfer Jecirah könyve, az alkotás vagy teremtés könyve.28 Leírja a bölcsesség 32 titkos útját, amellyel Isten a világot teremtette. Ez a 32-es szám a 22 héber betűből és a 10 számból jön létre. A tíz szám (héberül szefira) a világ 4 alapeleme, ahogyan azt a görögök is abban az időben leírták (föld, levegő, víz, tűz) és a 6 alapirány: E, D, K, Ny, a fönt és a lent. A Széfer Jecirah könyve szerint az Isten ezzel a bölcsességgel, a bölcsesség 32 titkos útjával alkotta a világot. Mi van e mögött a felfogás mögött? Későbbi rabbinikus írásokban is megtaláljuk a gondolatot, hogy Isten először a Tórát alkotta meg, mint egy építőmester először a tervrajzot elkészítette; utána a Tóra alapján megalkotta a világot. Vagyis azt mondják a zsidó bölcsek, hogy a teremtés műve mögött ott van a Logosz, az isteni Ige, amelyik a Bibliában aztán testet ölt, megszólal. Az az Ige, amelyet leírnak a Biblia szavaiban ugyanaz, mint amelyik alkotta a csillagmilliárdokat, az embert és az egész világot. Isten a bölcsesség 32 útjával teremt, a Tórával a kezében teremt. Később megjelenik ennek a magyarázatnak egy elég konkrét formája, amelyik azt mondja, hogy '10 szóval teremti Isten a világot' ( Pirqe de R. Eliezer), a Tízparancs 10 igéjével. A Tízparancsot tíz igének nevezi a hagyomány, és ezt összekötik azzal, hogy a Teremtés könyvében tízszer hangzik el a mondat: „és Isten szólt". Isten az igével alkot. Ugyanaz az Ige, amelyik a Tízparancsban testet ölt, ugyanez az Ige az, amelyik a világmindenséget létrehozza. Azt hiszem, hogy egészen közel vagyunk akár Philonhoz, aki beszél a Logoszról, de 27 SCHOLEM, Gershom, „Kabbalah", Encyclopedia Judaica (Jerusalem 1971-72); ID., Zur Kabbala und ihrer Symbolik (Berlin 19772). 28 SCHOLEM, G., On the Kabbalah and its Symbolism (1965) 165-163. 160
