Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 3-4. szám - Székely János: Monoteizmus az iszlám és a zsidó misztikában
ra. Később aztán eköré nagy spekuláció is születik, főleg a misztikus teológiában. Kezdik megsejteni, hogy Isten egysége nem egy statikus, monolitikus egység, hanem Istenben valamiféle élet van. Ettől kezdenek beszélni az 'elm at-tauhld-ró\ az egység tudományáról. Az egységnek titka van, amit meg kell ismerni. Ez a teológia kötődik Al Ash 'ari nevéhez, aztán leginkább Ibn Arabi-hoz, a legnagyobb misztikus teológushoz, aki 1240-ban halt meg Hispániában. O többek között azt mondta: Isten a szeretettől indíttatva szétoszlik, szétválik megismerővé és megismertté, alannyá és tárggyá, teremtővé és teremtéssé. Érdekes dolog ez. Az iszlám valahogyan megsejti, hogy ez a sokszínű világ, ami előjön, olyan Istentől kell, hogy származzon, aki nem egyszerűen monolitikus egység, hanem akiben élet van.24 Maulänä Jalaluddin Rumi, egy perzsa származású költő és misztikus, 1207-ben születik Perzsia déli részén, de aztán a mongol veszély elől a mai Törökország déli részére, dél-keleti csücskébe menekül. Mind a két nyelvet bírja, a törököt és a perzsát és ezeken születnek misztikus költeményei. Rengeteget beszél a szenvedésről és arról, hogy a szenvedés átalakít. Ahogyan a természetben meghal a kő és növény lesz belőle, meghal a növény és állat lesz belőle, aztán meghal az állat és ember lesz belőle. Ugyanígy a szenvedés és a halál is átalakít. Azt mondja Rumi, hogy az élet célja: az odaadás és az önátadás. Abrahámhoz hasonlítja az emberi élet sorsát, aki odaadja mindenét. A nem-lét szükséges ahhoz, hogy az ember a léthez eljusson. így kiált fel az egyik versében: 'engedjetek nem lenni!' A szenvedés titka, az odaadás titka jelenik meg a verseiben.25 A zsidó misztika Alig-alig ismerjük a zsidó misztikusok nagyon gazdag világát, pedig az a 17-től a 19. századig a zsidóság központjába kerül.26 Az akkor kidíszített zsinagógák falain kabbalisztikus, misztikus szimbólumokat, ábrázolásokat látunk. Ez a különleges, ezoterikus világ, amit a nagy misztika kidolgoz akkoriban a zsidóság szívébe kerül be. Két nagy szakasza van a zsidó misztikának:- Az egyik kezdődik Jézus korában, főképp apokaliptikus körökben, és aztán kivirágzik az európai misztika három nagy központjában: Wormsban, a Haszidé Askenáz, a három nagy askenázi misztikus munkája során; aztán Provence-ban; és végül Hispániában, ahol megszületik a Zóhár, a ragyogás könyve, amit nagyon sokáig a zsidó hagyomány egyik legfontosabb gyűjteményének tartottak, a Biblia és a Talmud után a harmadik nagy hagyománynak. A kabbala szó hagyományt jelent. A misztikus hagyományt, amelyet mindenek előtt a Zóhár tartalmaz. A Zóhár pszeudepigráf mű, visszavezetik egészen a második századra, ezzel is alátámasztva tekintélyét. Ez az első nagy kivirágzás aztán megszakad a zsidóság Spanyolországból (1492) és Portugáliából (1497) való kiűzése után. 24 Uo. 374-387. 25 Uo. 438-462. 26 MOPSIK, C, Cabale et cabalistes (Paris 1997); SCHÄFER, P., Le Dieu caché et révélé. Introduction á la mystique juive ancienne (Paris 1993). 159
