Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 3-4. szám - Rózsa Huba: JHWH az egyetlen Isten (I. rész)
nizált hagyomány leszűkült és uniformizálódott, határokat vontak a kanonizált és nem kanonizált hagyomány között, és az a hagyomány, amelyet nem kanonizáltak, az peremre került vagy elhallgatták, akár egyenesen el is ítélték. A JHWH-monoteiz- mus szempontjából a kanonizálás azt jelenti, hogy mindaz, ami vele összeegyeztethetetlennek tűnt, azt vagy elhagyták, vagy tompították, vagy „elpártolásnak" illetve „kánaánitának" minősítették, és ezzel tiltottá is vált. Ha tehát Izrael monoteizmusáról beszélünk a bibliai szövegek alapján, akkor azok Izrael vallástörténetének csak egy későbbi korszakának állapotát tükrözik. Ezzel összefüggésben érdemes itt M. D. Coogan megállapítását idézni, amely szerint a bibliai vallás az izraelita vallásnak csak egy alfaja.36 Ennek a feldolgozásnak a nyomán alakult ki az a kép, hogy Izrael kezdetben mo- noteista volt, a monoteista JHWH-hittől, tehát az eredettől való eltávolodás a királyság idején csak a kánaánita hatás következménye, amelyhez a reformer királyok ismételten visszatértek tartós hatás nélkül (lásd a deuteronomikus-deuteronomisztikus szemlélet). A fogság eseményei hozták meg a megtérést és a kezdet monoteizmusához való végérvényes visszatérést. A kanonizáció során kialakított szövegekben hagyományozott hit azonban különbözik a bibliai időkben élt emberek valóságos hitétől. A szövegek a kanonizálás folyamatában jelzett eljárás ellenére is számos esetben megőriztek korábbi, nem egyértelműen monoteista, sőt politeisztikus eredetű elemeket (istennevek, szemléleti formák stb.), amelyekből a királyság idejének a bibliai leírástól eltérő vallási helyzetére következtethetünk.37 Az Ószövetség Bibliája históriai és vallástörténeti szempontból tehát egy Jeruzsálem központú és szellemiségű réteg irodalma, amely históriailag Júda/Jeruzsálem, vallásilag pedig a monoteisztikus JHWH-kultusz szemszögéből megszűrte a hagyományanyagot. Az elmondottak miatt Izrael politikai és vallástörténetének rekonstrukcióját illetően több kutató megkülönböztetést tesz „elsődleges" és „másodlagos" források között.38 Religionsgeschichte Israels. Formale und materielle Aspekte, B. Janowski - M. Köckert, szerk., Gütersloh 1999,57-78., 60-61. old. 36 „It is essential to consider biblical religion as a subset of Israelite religion and Israelite religion as a subset of Canaanite Religion" (115. old.) in: COOGAN, M. D., Canaanite Origins and Lineage: Reflections on the Religion of Ancient Israel, in: Ancient Israelite Religion, Essays in Honor of F. M. Cross, P. D. Miller Jr. - P. D. Hanson - S. D. McBridge, szerk., Ancient Israelite Religion. Philadelphia 1987,115-124. old. 37 WEIPPERT, M. (Synkretismus und Monotheismus, 2-3/143-144 old.) a következő módon foglalja össze a helyzetet: A bibliai szöveg végső kánoni formájában számos nem egyértelmű és egymással feszültségben álló kijelentések kijelentés fordul elő Istenről és az istenekről. A JHWH létén kívül más istenek létét tagadó radikális monoteista kijelentések kis csoportja mellett (pl. Dt 4,35.39; íz 43,10 köv.; 44 6.8; 45,5- 7.18.21 köv.) a monolatrista kijelentések egy nagyobb csoportját találjuk, amelyek JHWH kizárólagos tiszteletét követelik, de nem vitatják más népek isteneinek létét (pl. Dt 4,19; Mik 4,5). Végül találunk tiszta politeista kijelentéseket, olyanokat, amelyekben JHWH az istenek gyülekezetének tagja (pl. Zsolt 82; 89,6- 8). Lásd még Lang, B„ art Gott, NBLI. (1991), kol. 908-909. 38 Knauf, E. A., From History to Interpretation, in: The Fabrik of History. Text, Articat and Israel's Past, D. V. Edeleman szerk., (JSOT'S 127) Sheffield 1991, 26-64., 46. köv. 51. old.; - NlEHR, H., Some Aspekts of Working with the Textual Sources, in: Can a „History of Israel" Be Written?, L. L. Grabble szerk., (JSOT'S 245) Sheffield 1997,146-165.; H., NlEHR, H., Auf dem Weg zu einer Religionsgeschichte Israels und Judas. Annäherungen an einen Problemenkreis, in: Religionsgeschichte Israels. Formale und materielle Aspekte, B. Janowski - M. Köckert, szerk., Gütersloh 1999, 57-78., 58-61. 63. old.; - ZWICKEL, W., Religionsgeschichtc Israels. Einführung in den gegenwärtigen Forschungsstand in den deutschsprachigen Ländern, in: Religionsge150
