Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Luxemburgi Zsigmond teológiai "kompetenciája"
Mindezt fontos elmondani, hogy hozzávetőleges képet alkossunk arról, hogyan viszonyult Húsz Wicliffhez. Nyilatkozatait Wicliff könyveinek elégetéséből tudjuk megérteni, mert ezek megfogalmazására ez, valamint a Betlehem kápolna és az ottani prédikáció beszüntetése és Húsz azt követő kiközösítése szolgáltatta az alkalmat. Fel kell figyelni arra, hogy megfogalmazásaiban változás tapasztalható a konstanzi ítélet közeledtével. Ha azonban lehet hinni az 1558-as kiadásnak, álláspontja kezdettől fogva az volt, hogy ami helyes, az önmagában helyes; hogy Wicliff írásainak egy része egyáltalán nem érinti az egyház tanítását; s hogy amíg Wicliff ellenségei a Szentírásból vagy a helyes ész segítségével nem bizonyítják be, mi az eretnek tanításában, addig senki sem köteles rendeleteiknek engedelmeskedni. Zsigmond „teológiai kompetenciája" addig terjedt (mindenekelőtt), hogy a zsinati atyáknál elérje, hogy rábizonyítsák Húszra, hogy a zsinat által elítélt wicliffi tanítással (45 tétel) egyetért. Tartalmi megegyezések és eltérések Wicliff és Húsz tanítása között Eukarisztiatan Mind Wicliff, mind Húsz a transsubstantiatio (mondjuk: átlényegülés, népiesen: átváltozás), és következésképpen a substantia fogalma kapcsán fejti ki álláspontját. Mint már szó volt róla, Wicliff egyfajta consubstantialitást képvisel, s mivel a kenyér és a bor eszerint csak akcidensek, ezek imádásától és tiszteletétől mint bálványimádástól óv, egyébként82 Berengárt követi.83 Húsz szintén hivatkozik Berengárra, illetve annak hitvallására, ám hivatkozik egy glosszára, amely arra int, nehogy súlyosabb eretnekségbe essünk, s azt valljuk, hogy a megdicsőült Krisztus testét törjük és rágjuk, kiemeli, hogy ez csak a szentségi jelekre vonatkozik.84 - A remanentia, vagyis a kenyér megmaradásának alátámasztására Jn 6-ot hozza fel (11-szer: panis), továbbá lKor 11 (3- szor: panem hunc, a misekánonban: panem sanctum vitae aeternae..., panem caelestem accipiam.) - A Miatyánk έπιουσιος-át (supersubstantialis) minden substantia fölöttinek értelmezi (quid est super omnem substantiam, scilicet aliam, uo. CLXIII r.) A kenyér és a bor színeit látjuk (cernitur species panis et vini, uo. CLXV), hisszük a test és a vér valóságát (creditur veritas corporis et sanguinis, uo.). - Itt Húsz Aquinói Szent Tamás Lauda Síonjára utal: Quod non capis, quod non vides, animosa firmat fides. (Az úrnapi liturgia teljes szövege azt látszik bizonyítani, hogy a hagyomány nem tette feltétlenül magáévá Berengár ellenfelének, Lanfrancus-nak és Silva Candidának az álláspontját.) - Testi szemünkkel az ostyát és a bort látjuk, lelki szemünkkel pedig Krisztus testét és vérét. Ezért nem helytelen mondani: láttam Krisztus - Isten testét.85 - Tudni kell, hogy az Oltáriszentségben három van: a szentség, de nem a „dolog" (sciendum quod in sacramento altaris est dare tria, scilicet Sacramentum et non rem.), amilyen az érzékelhető (ut est 82 Vö. LECHLER 1,613 köv., különösen 627. 83 Uo. 638. Berengárról vö. ROKAY ZOLTÁN, Tekintély és ész. In: Teológia XXXV. (2001) 3-4. 45 köv. 84 Tractatus de Corpore Christi. HÚSZ I,CLXIII köv. 85 Uo. 131
