Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)

2005 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Luxemburgi Zsigmond teológiai "kompetenciája"

Quia nulli est in manu sua quippiam cogitare mali aut boni, sed omnia (ut Viglephi articulus Constantiae damnatus recte docet) de necessitate absoluta eveniunt."5 - „Erravi et hunc articulum revocavi et adhunc revoco in hoc, quod dixi aliquos articulos Ioannis Huss esse Euangelicos. Quare nunc sic dico, Non aliquos sed omnes articulos Ioannis Huss Constantiae esse damnatos ab Antichristo et suis Apostolis in synagoga illa Satanae et sceleratissimis Sophistis congregata. Et in faciem tuam, sanctissime Vicarie dei, tibi libere dico, omnia damnata Ioannis Huss esse Euangelica et Christiana, tua autem omnia prorsus impia et diabolica. Ecce revocationem, quam tua Bulla exegit. Quid vis amplius?"6 - „...decretales Papae non dico Apocryphas, sicut Viglephus et Huss dicere iactantur, sed impias et Christo adversarias..."7

A De servo arbitrioban, amellyel Erasmusnak válaszol, Luther megismétli Wicliff tételét és Húsz dicséretét: „A legkeményebben a harmadik, Wicliff és Luther véleménye szól, amely szerint a szabad akarat csupán üres frázis, mert minden esemény merő szükségszerűségből történik."8 „Elismerem ugyanis, hogy Wicliff tételét - 'Minden szükségszerűségből történik.' - a Konstanzi Zsinat, helyesebben összeesküvés, illetve felkelés tévesen ítélte el."9 „Mit gondolsz, hány szentet égettek el, és gyilkoltak meg az elmúlt évszázadokban az inkvizítorok az eretnekség vádja alapján? Például Húsz Jánost és a hozzá hasonlókat, akiknek korában számos más férfiú is kétségtelenül az Isten Szentlelke által élt."10 11

Luther azonban emlékezett azokra az időkre, amikor még Erasmus is elismerőleg nyilatkozott Húszról. Húsz néhány írását közreadva 1537-ben ezt írja: „A fide dignis hominibus percepi: Imperatorem Maximilianum de Ioanne Hus dicere solitum: He, He, Fecerunt bono illi viro iniuriam. Et Erasmus Roterodamus in primis libellis (quos typis excussos adhuc mecum habeo) manifeste scribit: Ioannem Hus exustum quidem sed non convictum esse. Tale omni tempore bonorum virorum iudicium fuit, quod illata ei fuit vis et iniuria."11 - Midőn Luther e szavai nyomtatásban megjelentek, Erasmus már meghalt. De a corpus delicti ott volt Luther birtokában. Ennek segítségével még haló poraiban is kérdésessé tudta tenni Erasmus „katolicitását".

3. A HÚSZ ELLENI ELJÁRÁS, ÉS ANNAK POLITIKAI HÁTTERE12

Nem kétséges, hogy a Konstanzi Zsinatot, Húsz elítélését és elégetését nem lehet kizárólag Zigmond politikai érdekeire visszavezetni, azonban nem szükséges nagyobb

5 WA 7,146.

6 Uo. 135.

7 Uo. 136.

8 A szolgai akarat, Sopron 1996, 80.

9 Uo. 115.

10 Uo. 57.

11 Húsz műveinek mindmáig mérvadó kiadását idézem (Joannis Hus, et Hieronymi Pragensis confessorum Christi historia et monumenta... 1558 Norinbergae. 2 folio kötet), amelyet Flacius Illyricus rendezett sajtó alá (vö. RICHARD Friedenthal, Ketzer und Rebell. Piper, München 1972, 457). Ezt a kiadást így tüntetem fel: Húsz I vagy Húsz II, s a megfelelő oldal. Más források esetében azok adatait feltüntetem - Húsz 1,2.

12 Ebben a tárgyban mindenekelőtt JOSEF ALEXANDER HELFERT, Hus und Hieronymus, Prag 1883 c. tanulmányára támaszkodom (a továbbiakban: Helfert).

122