Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 1-2. szám - Dolhai Lajos: A bűnbocsánat szentsége a szentségi üdvrendben
meg. A tökéletes bánat csak a szentség utáni vággyal61 együtt adja meg az embernek az Istennel való kiengesztelődés kegyelmét. Azután azt is kijelenthetjük, hogy a tökéletes bánat a bűnbánat természetéből kifolyólag szükségképpen a szentgyónás elvégzése felé irányítja az embert. Az utóbbi gondolat hangsúlyozására elő is írja az Egyház, hogy akinek a tökéletes bánat, illetve általános feloldozás útján bocsátották meg súlyos bűneit, alkalomadtán (egy éven belül) köteles mielőbb egyéni gyónáshoz járulni.62 63 A zsinatnak a reformátorok tanítása nyújtott alkalmat arra, hogy összefoglalja a katolikus tanítást. Témánkra vonatkozóan Luthernak két jellegzetes tévedése volt. Szerinte „a hit elégséges készület a legszentebb Oltáriszentség vételéhez" (DS 1661) és „a leg- méltóságosabb Oltáriszentségnél a bűnök bocsánata a legfőbb gyümölcs" (DS 1655). Luther a Kis Kátéban63 világosan megfogalmazza jellegzetes álláspontját. Arra kérdésre, hogy mit használ az Eucharisztián az evés és ivás, így válaszol: „Ezt megmutatják ezek az igék: Érettetek adatott és kiontatott bűnök bocsánatára. Vagyis ebben a szentségben ezen igék által bűnbocsánatot, életet és üdvösséget nyerünk". Arra a kérdésre pedig, hogy ki él ezzel a szentséggel méltóan, így válaszol: „A böjtölés és testi előkészület ugyan szép külső önfegyelmezés, de igazán méltó és kellőképpen előkészült csak az, aki hisz ebben az igében: „Értetek adatott" és „kiontatott a bűnök bocsánatára". Aki pedig nem hisz ezeknek az igéknek vagy kételkedik bennük, az méltatlan és készületlen. A „pro vobis" és a bűnbocsánat gondolata tehát döntő jellemvonás Luther Eucha- risztia-felfogásában. Hafenscher Károly szerint ennek következménye az lett, hogy az evangélikus egyház úrvacsorái gyakorlatában elmaradt az öröm jelleg és ez a szentség lassan a bűnbánat, gyónás szentségévé lett.64 A dunántúli evangélikus szóhasználatban a „gyónni megyek" kifejezés azt jelenti, hogy Úrvacsorához járulok. Kezdetben Kálvin is hangsúlyozta az Úrvacsora szükségességét. Tíz szempontot felsorol véleményének alátámasztására.65 Többek között azt, hogy az Úrvacsora vételének „remisszív funkciója" is van, vagyis arra is szolgál, hogy a megigazult ember újra elnyerhesse bűnei bocsánatát. d) Újfajta megközelítések66 Alszeghy Zoltán szerint „a bűnbánat szentsége és az Eucharisztia a megbocsátás ajándékában részesít, de nem, mint két párhuzamos út, hanem mint a kettő organikus egysége. Az Eucharisztia előkészíti, és teljessé teszi a bűnbocsánat szentségét, a bűnbocsánat szentsége pedig egész valóságával arra irányul, hogy a gyónó Krisztus titokzatos testével újra teljes közösségbe jusson, ami kifejeződik és megvalósul mindenekelőtt az Eucharisztia megünneplésében".67 A gyónásról szóló könyvében68 részleteseb61 Aquinói Szent Tamás szerint önmagában (in se) is, a „votum poenitentiae" nélkül is van az Eucharisztiá- nak bűnbocsátó hatása (vö. STh, III,q.79.a.4). 62 CIC 960. és 963. kánon; OP 34. 63 A Kis Káté, Az Oltáriszentség, 3., 4., 5. kérdés-válasz. 64 Lásd, HAFENSCHER K., Az Eucharisztia - evangélikus tanítás szerint, in: Lelkipásztor 4 (1988) 210-226; 65 Vö. BÉKÉSI A., Kálvin a sákramentumok hasznáról, in: Theologiai Szemle 39 (1986) 70-77. 66 A helyes értelmezéshez mérvadó dokumentum, vö. Nemzetközi Teol. Bizottság: liter Versöhnung und Busse c. dokumentum, in: Enchiridion Vaticanum, 9. köt. 356-359. 67 Confessione dei peccati, in: Nuovo dizionario di Teológia, Ed. Paoline, Roma 1979,181. 68 A gyónás, TKK Róma 1978,86-90.------===== 32 =-----
