Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 1-2. szám - Dolhai Lajos: A bűnbocsánat szentsége a szentségi üdvrendben
azáltal, hogy az Eucharisztia erősíti Isten és az emberek közötti életközösséget (Jézusban) és tökéletesíti az emberek közötti kapcsolatot is (szintén Jézusban), a második negatív jellegű hatás a bűnök engesztelése a bűnök bocsánatára. Nem egymást követő kétféle hatás ez, hanem egyetlen valóság két arculata."49 b) A liturgikus és patrisztikus hagyomány A liturgikus szövegek és az egyházatyák írásai arról tanúskodnak, hogy az Eucharisztia megünneplésének is van bűnbocsátó hatása. A szentmise, az Istennel való kiengesztelődés sajátos, megismételt megünneplése. Erre utalnak kiemelten az átváltoztatás szavai (vö. 3/a pont: az Újszövetség tanítása), de a szentmise egyéb részeiben50 is kifejezésre jut a kiengesztelődés és bűnbocsánat gondolata. A IX. századtól kezdődően megjelentek51 a szentmisében a bűnbánati jellegű részek. Kiemelten említésre méltók az olyan áldozás előtti és utáni imádságok, amelyek emlékeztetnek a tisztulás valóságára. Nemcsak a nyugati egyház liturgiája, hanem a keleti liturgiák is igazolják állításunkat.52 így például Aranyszájú Szent jános liturgiájában az áldozás előtti imádságban (Hiszem Uram és vallom...) nemcsak a valóságos jelenlétet vallják meg a hívek, hanem azért is imádkoznak, hogy ezt a szentséget méltóan vegyék magukhoz „bűneik bocsánatára és az örök életre". Az egyházatyák is általában a liturgiából kiindulva gondolták át az Eucharisztia teológiáját.53 A valóságos jelenlét és az áldozat kérdése volt már ekkor is a fő téma, de a különböző írások bőségesen beszélnek az eucharisztia egyéb hatásairól is, köztük az engesztelő és bűnbocsátó hatásról. Már Szent Justinus nemcsak „hálaadásának tekinti az Eucharisztia megünneplését, hanem olyan áldozatnak, ami a lelket megtisztítja minden gonoszságtól.54 Origenész az egyik homíliájában kijelenti, hogy bűneink bocsánatát elérhetjük a szentmiseáldozat, az alamizsna és a kölcsönös megbocsátás által is.55 Jeruzsálemi Szent Cirill az Eucharisztia ünneplését a „kiengesztelődés áldozatának" (thüszia hilaszmou) nevezi és kijelenti: „bűneinkért feláldozott Krisztust ajánljuk fel, amivel magunkért és értük (elhunytakért) is megengeszteljük az emberszerető Istent".56 Aranyszájú Szent János is egyértelműen fogalmaz: „Krisztus feláldozva van jelen az oltáron, hogy téged a világmindenség Istenével kiengeszteljen".57A nyugati egyházatyák közül szinte csak Szent Ambrus említi az eucharisztia bűnbocsátó hatását.58 49 TlLLARD, ]., L'Eucaristia pasqua della Chiesa, Ed. Paoline, Roma 1965,182. 50 Vö. I sacramenti. Teológia e storia della celebrazione (Anamnésis 3/1), Marietti, Roma 1986,153-188; FALSINI R., Penitenza ed Eucaristia: atteggiamenti penitenziali nella messa, in: Riv. Pastorale liturgica, 5 (1968) 458-465. 51 JUNGMANN, ]., De actu paenitentiali infra Missam inserto conspectus historicus, in: Eph. Liturgicae 80 (1966) 257-264; A szentmise, Prugg Verlag, Bees 1977,161-162. 52 LlGIER, L., Pénitence et Eucharistie en Orient, in: Orientalia Christiana 29 (1963) 5-7; OBBÁGY L., Bűn és megbocsátás a keresztény Kelet liturgiájában, in: Teológia 22 (1988/1) 37-41. 53 BETZ, Eucharistie in dér Schrift und Patristik, in: Handb. dér Dogmengeschichte, Herder 1979,24-154. 54 Vö. Párbeszéd a zsidó Triphonnal, XLI,1. 55 In leviticum Homiliae, vö. in KARPP, H., La penitenza, Torino 1975,154. 56 Cath. myst., 5,10. 57 De prodit. Judae hóm. 2,6. 58 De Sacramentis, 4,28; 5,17; Exameron, 5,91. De Patriarchis 9,39; Exp. In Psalm 1118; ÁGOSTON, Ep. 54. 30
