Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 1-2. szám - Dolhai Lajos: A bűnbocsánat szentsége a szentségi üdvrendben
gyelmeztet Pál apostol. A szentségi élet lényegét a Krisztus halála és feltámadása misztériumában való részvétel jelenti: meghalni vele, hogy vele új életet éljünk, az ő életét. Ezt a lehetőséget adja meg számunkra nemcsak a keresztség, hanem a bűnbocsánat szentsége is. 3. Az Eucharisztia és a bűnbocsánat szentsége43 a) Az Újszövetség tanítása Már az evangéliumokban is megtaláljuk az utalásokat az Eucharisztia bűntől tisztító hatására. Ez a hatás explicit módon is meg van fogalmazva Máté evangéliumában, az Eucharisztiát megalapító igékben, a borral kapcsolatban: „Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, az új szövetségé, amelyet sokakért kiontok a bűnök bocsánatára" (Mt 26,28). Csak Máté teszi hozzá, hogy a „bűnök bocsánatára". így még jobban kiemeli Jézus halálának, életáldozatának engesztelő jellegét. Márk szövege (14,24) nem beszél a bűnök bocsánatáról, de implicit módon tartalmazza ugyanazt a gondolatot, amikor így fogalmaz: „ez az én vérem, ...amelyet sokakért kiontok". Mert a „vér kiontása sokakért" kifejezés emlékeztet bennünket Isten szolgájának (Ebed Jahve) engesztelő halálára, aki áldozatul adja életét a bűnösök sokaságáért, akiknek bűnter- hét hordozza (íz 52,13-53,12).44 Jézus kiontott vére üdvösség és bűntől való szabadulás „sokaknak", illetve mindenkinek. A Zsidókhoz írt levél szerint „Minden főpap az emberek képviseletére van rendelve az Isten tiszteletével kapcsolatos dolgokban, hogy ajándékot és áldozatot mutasson be a bűnökért" (5,1). A levél tanítása szerint Jézus az Újszövetség főpapja, aki tökéletes áldozatot mutatott be Istennek. Az újszövetségi főpap nem a föláldozott állatok vérével, hanem tulajdon vérének ontásával lépett be a mennyei szentélybe. Ez a vér a megváltás vére, mely kiengesztelte az Istent és megszenteli az embereket (vö. Zsid 9,11-14). A szentmiseáldozat Krisztus megváltó szenvedését jeleníti meg. Az Egyház újra felajánlja Istennek, Krisztus érettünk adott testét és bűneink bocsánatára kiontott vérét, az egész világ üdvösségéért. A szentmisében Krisztus maga van jelen, mint „kiengeszte- lődésünk áldozata".45 Tehát a szentmise áldozat jellegéből is következik az Eucharisztia bűnbocsátó hatása.46 ]. Gnilka szerint „az Eucharisztián való részvétel az értünk szenvedő Krisztussal való közösséget hozza létre a résztvevőkben, bevonja őket a halála által megkötött új szövetségbe, hogy így a megváltás gyümölcseit megtapasztalják, amelyek között az első a bűnök bocsánata".47 „Az eucharisztikus lakoma-közösség mint Jézus étkezése, a kiengesztelődés helye".48 Tillard szerint azt kell tehát mondanunk, hogy „az új szövetség vére egyszerre két hatást hoz létre: az első az Egyház épülése, mint pozitív hatás 43 A téma kifejtése bővebben megtalálható: DOLHAI L., Az Eucharisztia és a bűnbocsánat szentsége, in: Teológia, XXXV (2001/1-2) 11-24. 44 Vö. RÓZSA H.- GÁL F., Jézus kereszthalála és feltámadása, Budapest 1982,40. 45 Lásd a szentmise III. kánonjában: „haec hostia nostrae reconciliationis". 46 Aranyszájú Szent János, Homilia in Hebr. 17,3. 47 GNILKA, J., Das Mattháusevangelium, 2. Teil, Herder 1988,402. 48 A dogmatika kézikönyve, i. m. 294. 29
