Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)

2004 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: Órigenész: A princípiumokról (Catena-Fordítások 5) I-II

ÓRIGENÉSZ A princípiumokról (Catena-Fordítások 5), I-II (Szerk. SOMOS Róbert) Paulus Hungarus-Kairosz Kiadó, Budapest 2003. pp. 235 + 197 Magyarországon az 1970-es évek vé­gétől, különösen a tavaly nyáron elhunyt Vanyó László professzornak köszönhető­en, fellendült a patrisztikus kor irodalmi emlékeinek kutatása, elemzése, illetve a hozzáférhető legjobb szövegkiadások alap­ján magyar nyelvre történő átültetése. Ennek a fordítói tevékenységnek köszön­hető Ókersztény írók sorozata, amely ed­dig tizennyolc kötetet jelentetett meg, to­vábbá az Egyházatyák beszédei sorozatban megjelent fordítások. De itt szükséges megemlíteni az Atlantisz Kiadó sorozatá­ban (vö. Az isteni és az emberi természetről l-ll, Budapest 1994), vagy a Pécsi Tudo­mányegyetem Patrisztikai Központja, a Pau­lus Hungarus és a Kairosz Kiadó együttmű­ködésében napvilágot látó „Catena" so­rozatot is. Ez utóbbi legújabb kötete Ori- genész kiemelkedő művének a Peri ark- hon-nak fordítását tartalmazza. Origenész (184-254), a III. századi pat­risztikus teológia legmeghatározóbb alak­jának munkássága szinte áttekinthetet­len. A Patrologiae cursus completus. Series Graeca sorozat hét kötetben közli műveit (PG XI-XVII), a Lipcsében kiadott és kriti­kainak nevezhető Die Griechischen Christ- lichen Schriftsteller dér ersten drei Jahrhun- derte pedig tizenkét vaskos kötetben gyűj­ti össze görögül fennmaradt munkáit. Számos műve csak Aquileiai Rufinus (|410) latin fordításában maradt az utó­korra. A Peri arkhón, vagy latinosán De principiis című művében a gnószticizmus- sal szemben rendszerezte Origenész a ke­resztény teológiai tanítást, különös tekin­tettel a jó és a rossz világon belüli problé­májáról. A mű az úgynevezett allegori­kus, vagy más néven pneumatikus egze- gézis egyik legszebb emléke (vö. „ale­xandriai iskola"), mellyel a szerző Philón gondolatvilágától vezetve értelmezte az Szentírás szövegét és annak különböző jelentéseiről beszélt. A Peri arkhón-ban feltett, az akaratszabadság és a határtalan isteni szeretetből kiinduló kérdés, neve­zetesen, hogy van-e lehetőség a bukott angyalok számára, akik tisztán szellemi lények, a megtérésre, komoly teológiai vi­tákat kavart és hozzájárult a mű Damasus pápa (366-384) általi elítéléséhez. Talán éppen Origenész módszere, lenyűgöző biblikus ismerete és teológiai problémaér­zéke miatt művei komoly befolyással vol­tak minden kor teológiai életére. A Princípimokról I-IV könyvének tel­jes szövege most látott először napvilágot magyar nyelven, bár részfordítások már léteztek (vö. I.: Az isteni és emberi termé­szetről, I. Budapest 1994. 77-139. [ford, jegyz. Vidrányi Katalin]; IV. 1-3.: Herme- neutikai Füzetek 16, Budapest 1996. [ford, jegyz. Pesthy Mónika]). A SOMOS Róbert által szerkesztett és előszóval ellátott két kötetet PESTHY Mónika (IV. könyv), KRÁNITZ Mihály (III. könyv) és SOMOS Róbert (I-II. könyv) fordította. Az előszó (5-18) rövid tájékoztatást ad Origenész te­vékenységének jelentőségéről, a konkrét mű szöveghagyományáról és utóéletéről, továbbá a fordítás céljáról. Origenész e ki­emelkedő és sok vitát kiváltó munkájá­nak kiadását talán jól kiegészíthette volna 199

Next

/
Oldalképek
Tartalom