Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: Órigenész: A princípiumokról (Catena-Fordítások 5) I-II
ÓRIGENÉSZ A princípiumokról (Catena-Fordítások 5), I-II (Szerk. SOMOS Róbert) Paulus Hungarus-Kairosz Kiadó, Budapest 2003. pp. 235 + 197 Magyarországon az 1970-es évek végétől, különösen a tavaly nyáron elhunyt Vanyó László professzornak köszönhetően, fellendült a patrisztikus kor irodalmi emlékeinek kutatása, elemzése, illetve a hozzáférhető legjobb szövegkiadások alapján magyar nyelvre történő átültetése. Ennek a fordítói tevékenységnek köszönhető Ókersztény írók sorozata, amely eddig tizennyolc kötetet jelentetett meg, továbbá az Egyházatyák beszédei sorozatban megjelent fordítások. De itt szükséges megemlíteni az Atlantisz Kiadó sorozatában (vö. Az isteni és az emberi természetről l-ll, Budapest 1994), vagy a Pécsi Tudományegyetem Patrisztikai Központja, a Paulus Hungarus és a Kairosz Kiadó együttműködésében napvilágot látó „Catena" sorozatot is. Ez utóbbi legújabb kötete Ori- genész kiemelkedő művének a Peri ark- hon-nak fordítását tartalmazza. Origenész (184-254), a III. századi patrisztikus teológia legmeghatározóbb alakjának munkássága szinte áttekinthetetlen. A Patrologiae cursus completus. Series Graeca sorozat hét kötetben közli műveit (PG XI-XVII), a Lipcsében kiadott és kritikainak nevezhető Die Griechischen Christ- lichen Schriftsteller dér ersten drei Jahrhun- derte pedig tizenkét vaskos kötetben gyűjti össze görögül fennmaradt munkáit. Számos műve csak Aquileiai Rufinus (|410) latin fordításában maradt az utókorra. A Peri arkhón, vagy latinosán De principiis című művében a gnószticizmus- sal szemben rendszerezte Origenész a keresztény teológiai tanítást, különös tekintettel a jó és a rossz világon belüli problémájáról. A mű az úgynevezett allegorikus, vagy más néven pneumatikus egze- gézis egyik legszebb emléke (vö. „alexandriai iskola"), mellyel a szerző Philón gondolatvilágától vezetve értelmezte az Szentírás szövegét és annak különböző jelentéseiről beszélt. A Peri arkhón-ban feltett, az akaratszabadság és a határtalan isteni szeretetből kiinduló kérdés, nevezetesen, hogy van-e lehetőség a bukott angyalok számára, akik tisztán szellemi lények, a megtérésre, komoly teológiai vitákat kavart és hozzájárult a mű Damasus pápa (366-384) általi elítéléséhez. Talán éppen Origenész módszere, lenyűgöző biblikus ismerete és teológiai problémaérzéke miatt művei komoly befolyással voltak minden kor teológiai életére. A Princípimokról I-IV könyvének teljes szövege most látott először napvilágot magyar nyelven, bár részfordítások már léteztek (vö. I.: Az isteni és emberi természetről, I. Budapest 1994. 77-139. [ford, jegyz. Vidrányi Katalin]; IV. 1-3.: Herme- neutikai Füzetek 16, Budapest 1996. [ford, jegyz. Pesthy Mónika]). A SOMOS Róbert által szerkesztett és előszóval ellátott két kötetet PESTHY Mónika (IV. könyv), KRÁNITZ Mihály (III. könyv) és SOMOS Róbert (I-II. könyv) fordította. Az előszó (5-18) rövid tájékoztatást ad Origenész tevékenységének jelentőségéről, a konkrét mű szöveghagyományáról és utóéletéről, továbbá a fordítás céljáról. Origenész e kiemelkedő és sok vitát kiváltó munkájának kiadását talán jól kiegészíthette volna 199