Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 3-4. szám - Kocsis Imre: Isten kegyelme és a Szentlélek Pál apostol megigazulástanában
Teológia 2004. 3-4. szám KOCSIS IMRE Isten kegyelme és a Szentlélek Pál apostol megigazulástanában A dogmatikai kézikönyvek és a katekizmusok általában külön pontban foglalkoznak a Szentlélek kegyelemközvetítő szerepével1, sőt a „Szentlélek kegyelme" kifejezést is rendszeresen használják.1 2 A keresztény teológiában tehát szoros a kapcsolat a kegyelemtan és a pneumatológia között. Ám ha Szent Pál leveleinek szóhasználatából indulunk ki, meglepődve kell megállapítanunk, hogy az apostol sohasem használja együtt, szorosan egymáshoz kötve, a kegyelemnek megfelelő görög főnevet (yáptg) és a Szentlelket jelölő megnevezéseket (Isten Lelke, Szentlélek, Lélek). Míg Isten és Krisztus gyakorta szerepel a yápt? forrásaként, illetve birtokosaként (főleg a levelek elején és végén található áldáskívánságokban), ez a Szentiélekre vonatkozólag nem mondható el. A páli levelekben egyszer sem fordul elő a „Szentlélek kegyelme" kifejezés, és olyan megfogalmazások sem találhatók, melyek a kegyelmet a Szentlélektől származtatnák. Ebből a tényállásból persze túl elhamarkodott volna arra következtetni, hogy Pál teológiájában a kegyelem és a Szentlélek között semmiféle kapcsolat nincs. Hiszen a kegyelem valósága nemcsak a yópis főnévvel juthat kifejezésre, hanem más, vele rokon vagy összefüggő szavakkal: szeretet, béke, élet, kegyelmi adomány (yáptapa), megszentelődés, igazság, megigazulás. Ezek a kifejezések pedig a páli levelekben is gyakran szerepelnek együtt Szentleiket jelölő megnevezésekkel (vö. Róm 8,10; 14,17; 15,30; lKor 6,11; 12,4-11). Emellett persze az is megfontolandó, hogy közvetett formában a yápis is összefüggésbe hozható a Szentlélekkel. A Róm 6,14-ben például Pál a „törvényt" és a „kegyelmet" állítja egymással szembe. Más helyeken viszont a „törvény" és a „Lélek" (Gál 5,18), illetve a „betű" és a „Lélek" (Róm 2,29; 7,6) szembeállítása található. Ugyancsak tanulságos a Gál 5,4-5-ben olvasható érvelés: „Elszakadtatok Krisztustól, akik a törvényben keresitek a megigazulást, kiestetek a kegyelemből. Mert mi a Lélek által, hitből várjuk a megigazulás reményét." Azok, akik az ószövetségi törvényt tekintik az üdvösség alapjának „kiestek a kegyelemből", míg a Krisztusban hívők „Lélekben" élve várják a megigazulás teljességét. A „kegyelem" és a „Lélek" kifejezések ezen a helyen gyakorlatilag párhuzamosak. 1 Vö. például: A. GANOCZY, Aus seiner Fülle habén wir allé empfangen. Grundrifi dér Gnadenlehre, Düsseldorf 1989,269-275. 2 Vö. például a Katolikus Egyház Katekizmusának alábbi megállapításait: „A Szentlélek kegyelmének első műve a megtérés" (KEK 1987). „A Szentlélek kegyelme megadja nekünk Isten igazságosságát" (KEK 2017). 147
