Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)

2004 / 3-4. szám - Dolhai Lajos: Összefüggések a szentségi üdvrendben

Az Egyház hitének mai, teljesebb megfogalmazásával főként a II. Vatikáni Zsinat dokumentumaiban találkozunk: „A szent Eucharisztával kapcsolatban áll, reá irányul a többi szentség, valamint minden más egyházi szolgálat és az apostolkodás is. Hiszen az Eucharisz- tiában benne van az Egyház egész kegyelmi gazdagsága: maga Krisztus, a mi húsvéti bárányunk és élő kenyerünk" (PO 5). A zsinati megfogalmazás ismételten hivatkozik Aquinói Szent Tamásra, akitől származik az Eucharisztia primátusának klasszikus kifejtése. Szent Tamás pedig jelentős mértékben átveszi és idézi Pszeudo Dionüsziosz Aeropa- gita gondolatait4, aki az 5. században Az egyházi hierarchiáról c. művében a szentségek hiererarchiájával is foglalkozik, és kijelenti, hogy az „Eucharisztia a szentségek szentsége" (3,1). A nagy skolasztikus, amikor felteszi a kérdést: Vajon az Eucharisztia a legfőbb szentség-e? (III,6.65,a.3), négy szempont kifejtésével válaszol:

a) Az Eucharisztia a kereszténységbe való beiktatódás csúcsa, a tökéletességek a tökéletessége, minden szentségnek a beteljesedése (STh III,q.75,a.l);

b) a többi szentség kiszolgáltatásához viszonyítva az Eucharisztia megünneplése szertartások csúcsa (STh III,q.65,a.3 és q. 63,a.6);

c) ha a keresztség a sorrend és előkészület szempontjából meg is előzi az Euchariszti- át, a felvevő irányultsága és vágyai alapján az Eucharisztia megelőzi a keresztséget (STh III,q.73,a.5, ad quartum);

d) az Eucharisztia szükségességét is igazolhatjuk, bár másféle módon mint a keresztség és a többi szentség fontosságát (STh III,q.65,aa.3s; q.73,a.3, corpus).

A questiók megválaszolásában az „angyali doktor" lényegében 3 szempontot hangsúlyoz:

1. Az Eucharisztia a legfontosabb szentség, mert benne lényegileg jelen van Krisztus, a többi szentségben pedig csak kegyelmével, 2. a többi szentség az Eucharisztiára mint a szentségi élet legfőbb céljára irányul; 3. a rituális szempont: a többi szentséget legtöbbször az Eucharisztia megünneplése közben szolgáltatja ki az Egyház, tehát ezek is az Eucharisztia által válnak teljessé. Végeredményben krisztológiai, szakra- mentális és liturgikus szempontból támasztja alá az Eucharisztia kiemelkedő szerepét. Gondolkodásmódja és érvelése évszázadokon keresztül meghatározta a katolikus teológia érveit.

A közelmúltban a tanítóhivatali megnyilatkozások inkább ekkleziológiai szempontból tárgyalják az Eucharisztia többi szentséghez viszonyított elsőbbségét. Az Eucharisztia a szentségi és liturgikus élet középpontja lett, hiszen „az Egyház hozza létre az Eucharisztiát és az Eucharisztia építi az Egyházat"5 II. János Pál pápa közelmúltbeli enciklikája kezdő szavai szerint „Az Egyház az Eucharisztiából él".6 Az enciklika szerint „ez az igazság nemcsak a hit mindennapos tapasztalata, hanem összefoglalóan tartalmazza az Egyház misztériumának lényegét" (1. p.). Az Egyház a kezdetektől fogva és lényege szerint eucharisztikus közösség. A kenyértörés, az Eucharisztia ünneplése kezdettől fogva az Egyház liturgikus életének középpontja volt (ApCsel 2,42). Az Egyház a szentmise megünneplése közben is kinyilvánítja misztérium jellegét. Abban a hitben ünnepi az Eucharisztiát, hogy általa belekapcsolódunk Krisztus keresztáldozatába,

4 Két idézet: STh III,q.5,a.3.; és q.63,a.6.

5 AGUSTINUS, Contra Faustum, 12,20.

6 Vö.: Ecclesia de Eucharistia enciklika, 2003.

127