Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 3-4. szám - Bolberitz Pál: A magyar filozófia kezdetei
(intelligibilis) ősképe a világnak (archetypus mundi) vagy amint Cusanus, helyesen, a világmindenség középpontjának (centrum) nevezi (ti. az Istent), aki a nem létező dolgoknak létet adott, a létezőket pedig kormányozza, oltalmazza, fenntartja, úgy, hogy méltán szülőnek vagy nemzőnek (genitor) is nevezhetjük." (Szerző ford.)43 Tehát Laskói itt elfogadja Aristoteles filozófiai Isten-fogalmát (primus motor immobilis) és azonosítja, illetve megvilágítja azt Cusanus ún. világ-középpont (centrum mundi) Isten-fogalmával. A „De homine" I. kötet 3. fejezetében Monedolatus Péter így ír: „Ámbár minden világnak saját méltósága szerint megvan a maga címe (titulus), mégis a szellemi világnál (mundus intelligibilis) nincs előkelőbb, hiszen ez az emberi értelmet (intellectus) csodálkozásra készteti, különösen alkotója iránt, akit, mint létrehozót, meg akar ismerni, hiszen képmását önmagában bírja, úgy, mint mikrokozmosz, amint helyesen szól erről Cusanus a „De docta ignorantia" I. kötetének 3. könyvében. Ezek szerint „az emberi természet az, ami Isten minden műve fölé emeltetett és nem sokkal kisebbnek teremtetett az angyaloknál, - amint Dávid énekli." Majd Laskói ebben a szellemben folytatva eszmefuttatását csatlakozik Cusanushoz s így ír: „Ugyan miképp is lehet valaki olyan ostoba, hogy ne csodálja meg azt, amit a leghatalmasabb és legjobb Isten alkotott azáltal, hogy a harmadik szinten lévő világban embert teremtett, mégpedig az életet adó szellem és a test összekapcsolásával, amelyek egy személyben egyesülnek." (Szerző ford.)44 E fejezetben tovább - a mikrokozmosz és makrokozmosz hasonlóságáról és arányosságáról értekezve - Laskói azt írja, „hogy a „nagy-világban" (makrokozmosz) egy a mozgató, egy a szellem (mens), egy az irányító, egy a középpont. Ami pedig a kimondhatatlan világot illeti, annak is egy középpontja van, ami Cusanus szerint Isten... A másik, láthatatlan és formális világnak, vagyis az angyalok világának is egy középpontja van... Ezt a világ-középpontot Cusanus világ-értelemnek („intelligentia") nevezi." (Szerző ford.)45 A mikrokozmoszról, vagyis az emberről szólva, ugyanebben a fejezetben Laskói Cusanus „De ludo globi" c. művének 1. könyvét idézi: „Nem tagadhatjuk, hogy az ember, akinek lelke van, mikrokozmosz." Amint az Isten mozgatja az egész világmindenséget és mindenben, mindenütt jelen van, ugyanígy a „kicsiny világot", az embert (mikrokozmosz) a lélek mozgatja, mely működési hatásában az egész testben föllelhető" - gondolja tovább a szerző Cusanus megállapítását.46 43 LaSCOVIUS, „De homine", Lib. I. cap., 2. p. 20. „Cusanus loquitur centrum (scilicet mundi Archetypum) rebus illis quae non erant, dederit esse, existentes veroita gubernet, alat, propaget, ut genitor appellari mereatur?" 44 LASCOVIUS, „De homine", Lib. I. cap., 3. p. 27. „...ut enim recte ait Cusanus tomo 1. lib. 3. de docta ignorantia: Humana natura est illa, quae est supra omnia Dei opera elevata et paulo minus, ut David canit, Angelis minorata." 45 LASCOVIUS, „De homine", Lib. I. cap., 3. p. 32. „mundus unum habet centrum, Cusano teste Deum, unam animam testibus Hebraeis quam illi Adonai vocant. Alter quoque, mundus formalis, sive invisibilis et Angelicus animatus esse censetur, cuius animam et centrum Cabalistae animam Messiae esse dicunt, quae Angelico illi mundo vitam et motum impertit. Huius centrum vocat Cusanus intelligentiam." N. B. hivatkozási hely nélkül. 46 LASCOVIUS, „De homine", Lib. I. cap., 3. p. 34. ,,Et hoc illud est, quod ait Cusanus Tom. 1. lib. 1. de ludo globi: Non, inquit, possumus negare homine dici mikrokosmos, qui habet animam. Sic enim et magnum mundum animam habere dicunt, alii spiritum universorum, qui omnia intus alit, unit, connectit, fovet et movet, ad quem se habet totus corporalis mundus, sicut hominis corpus se habet ad animam. 118
