Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 3-4. szám - Bolberitz Pál: A magyar filozófia kezdetei
Isten és a világ viszonyának sajátos, de a keresztény teológiával összeegyeztethető szemléletét. Laskói Csókás Péter a „De homine" c. műve I. könyve 1. fejezetében a világegyetem sokféleségéről, avagy az egész világ felosztásáról ír. Ismerteti korának világszemléletét, felsorolva az ókori és reneszánsz szerzők ún. világ-felosztásait, melyek többféle világról beszélnek.38 Ő maga is a kiváló reneszánsz gondolkodó, Cusanus álláspontját fogadja el filozófiai antropológiájának kiindulásaként. Erről így ír: „Nicolaus Cusanus a „De coniecturis" (Megközelítések) c. műve 1. könyvének 14. fejezetében ügyesen különböztet meg három világot, a felsőt, a középsőt és az alsót.39 A felső világ közepében Isten van; a középső, vagy másodikban az - amit szellemi vagy értelmes világnak nevezünk - az intelligentia lelhető fel. Az utolsóban helyezkedik el a ratio40, s ez az ember világa, vagyis a kicsiny világ (mikrokozmosz). A világ eme felosztását - Laskói szerint - Cusanus a „De ludo globi" (Golyójátékok) c. műve I. könyvében is megismétli, mondván: „Hármas a világ; kicsiny, amit embernek, nagyobb, amit világegyetemnek, legnagyobb, amit Istennek hívunk. A kicsiny hasonlít a nagyra, a nagyobb a legnagyobbra, viszont a legnagyobbnak önmagán kívül máshoz nincs hasonlósága."41 Értékelve Cusanus álláspontját, Laskói Csókás így ír: „Végül is a világnak e hármas felosztása a többieknél hihetőbbnek és tanításunk számára alkalmasabbnak látszik, ezért vizsgálódásaink további folyamán ezt fogjuk követni, elhanyagolván a többieket."42 Kétségtelen, hogy Laskói világszemlélete - mely a kissé platonizáló, ám Platont szol- gailag nem utánzó Cusanust azért követi, mert maga is úgy gondolja - s itt reneszánsz beállítottsága kerekedik felül - hogy az emberben, mint kicsiny világban (mikrokozmosz) föllelhető mind anyagi, mind szellemi szempontból nézve mindaz, ami a mak- rokozmoszt, sőt még a nagyobb világot, Istent is jellemzi - természetesen részesedett és analóg értelemben, hiszen Laskói nem vonja kétségbe az ember teremtett létét. Laskói műve I. könyvének 2. fejezetében Cusanus gondolatmenete (bár hivatkozási hely nincs, de értelemszerűen valószínűleg a „De docta ignorantia" c. főműve alapján) a következő összefüggésben szerepel: „Ki tudná ugyanis elégséges módon megmagyarázni azt, hogy az első mozgató (motor primus, vö. Aristoteles: Metaphysica) értelmes 38 Vö. LASKÓI, „De homine", Liber I. cap. 1. pp. 6-9. 39 Vö. LASKÓI, „De homino", Lib. I. cap. 1. p 18. „Nicolaus Cusanus tom. 1. libro 1. 'de coniecturis' cap. 14. tres mundos non inconvenienter numerat; Supremum, medium et infirmum. Supremi centrum dicit Deum esse: Medii sive secundi intelligentiam: ultimi rationem. Ex guo intelligimus, tres illum mundos statuere, Intelligibilem quem supremum vocat: Sensibilem, quem medium appellat: pucpÓKOö|rov, parvum mundum hominem, cuius centrum dicit esse rationem seu mentem." 40 Vö. LASKAI, „De homine". Lib. I. cap. 1. p. 12. 41 Vö. LASKAI, „De homine". Lib. I. cap. 1. pp. 11; 19. N. B. Az első fejezetben Laskói kétszer is idézi Cusanus „De ludo globi" c. munkáját.p. 11. „Mikrokozmos denique sive parvus mundus vocatur olim est a Philosophis omnium rerum creatarum epitome homo, qui a Cusano tom. 1. de ludo globi lib. 1. parvus licet, perfectus tamen dicitur esse mundus, quod quae universum habet universaliter, habeat et homo particulariter proprie et discrete." p. 19. „Hanc distinctionem mundi mutatis verbis repetit, tomo 1. „de ludo globi", libro primo, ubi ait: Triplex est mundus: Parvus qui homo: maior qui universum dicitur: maximus qui Deus vocatur: Parvus est similitudo magni: Magnus similitudo maximi: Maximus nullam praeter seipsum in alio habet similitudinem." 42 LASCOVIUS, „De homine", Lib. I. cap., 1. p. 19. „Ceterum cum triplex haec mundi distinctio religuis plausibilior esse, et ad institutum nostrum accommodatior videatur, eius considerationem in progressu nostrae tractationis, aliis neglectis persequamur." Laskói tehát - végigvizsgálva a többi nézeteket - mellőzi azok megállapításait és Nicolaus Cusanus álláspontja mellett dönt. 117
