Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 1-2. szám - Rokay Zoltán: A határtalan és a meghatározott szerepe az etikai érvelésben
Teológia 2004.1-2. szám ROKAY ZOLTÁN A határtalan és a meghatározott szerepe az etikai érvelésben Bevezetés A tegnap még hangoskodó etikai relativizmus, szkepticizmus és agnoszticizmus nem annyira a jó és a rossz közötti különbség tényét sújtotta, sem pedig az erkölcsi imperatívuszt, amely kimondja, hogy a jót meg kell tenni, a rosszat pedig nem szabad megtenni, mint inkább a jó meghatározásának a lehetőségét. Az erkölcsi jó, az erény mint jó elhatárolását minden utilitarizmussal, szubjektivizmussal és hedonizmussal szemben. Mindenek előtt pedig a racionális érvelés lehetőségét teszi kérdésessé a szkepticizmus az etika területén. Az etikai érvelés viszont elválaszthatatlan attól a reflektálásától, amely szükségszerűen kíséri minden emberi tevékenységünket. John Locke a velünk született erkölcsi elvek kétségbevonását azzal támasztja alá, hogy ezek az elvek igazak, csak nem egyformán nyilvánvalók. Ezért: „Az erkölcsi elvek okoskodást, megtárgyalást kívánnak és az elmének bizonyos munkáját igazságuk bizonyosságának kiderítésére."1 Az etikai érvelés lehetőségét illetőleg eltérőek a nézetek. Ernst Tugendhat véleménye szerint „úgy tűnik, nem létezik nem vallásos erkölcsi elmélet, amely a felelősséget érthetővé tenné," „itt mutatkozik meg legdrasztikusabban a modern filozófia kudarca."1 2 „Vallási megalapozásnak" tekint a modern pozitivista filozófia minden olyan megalapozást, amely nemcsak a transzcendenciát, hanem az a priorit bármilyen formában feltételezi. Ezek tulajdonképpen - nézete szerint - teológiák, csak Isten bibliai, mitologikus, vallásos nevét más, a filozófia mitológiájából vett kifejezésekkel helyettesítik. A vallásos etikai érvelést pedig a tekintélyelvű érvelések közé sorolják, amelyek tudvalevőleg igen kérdésesek és a legrövidebb távon működnek.3 1 LOCKE, J., Értekezés az emberi értelemről. Ford. Dienes Valéria, Akadémiai Kiadó, Budapest 1979,1., 47. 2 TUGENDHAT, E., Die Hilflosigkeit dér Philosophie angesichts dér moralischen Herausforderung unserer Zeit, in: Information Philosophie, Mai 1990,2., 5. (15) 3 Vö. PATZIG, G., Gibt es eine rationale Normenbegründung? In: Existentia, 2002,103-112. 77
