Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 1-2. szám - Rokay Zoltán: A határtalan és a meghatározott szerepe az etikai érvelésben
I. A „JÓ" MEGHATÁROZÁSA PLATÓN PHILEBOSZÁBAN a. A Phileboszról általában Az etikai érvelés nagy múltra tekint vissza. Legelső, legkiválóbb összefüggő példáját az ún. korai platóni dialógusokban szokás keresni. Ezek központi témája, az erény taníthatóságának kérdése és az erény meghatározása. Erről vitatkozik Szókratész az ún. „szofistákkal". Ezek a dialógusok általában apóriába torkollnak, amit a Platón-ku- tatók a legkülönbözőbb módon igyekeznek megmagyarázni. A későbbi dialógusok a jó ideáját is érintő lét - nemlét apóriáját többek között a methexis-szel, participatio- val, részesedéssel igyekeznek megoldani: az átmenet nemlétből a létbe a methexis által valósul meg; valami annyiban az, ami, amilyen mértékben az ideában részesül. Minden bizonnyal Platón kései dialógusai közé tartozik a Philebosz is.4 A mű részletes elemzése messze meghaladná a jelen tanulmány szerény kereteit.5 A dialógus sajátosságáról talán csak annyit jegyeznénk meg, hogy „a Szókratész közbevetett kérdéseire adott feleletek inkább a gondolati átmenetek jelzését szolgálják, semmint esztétikai célt."6 Maga Philebosz elég hamar háttérbe kerül, s átadja a szót Prótarkhosznak, aki arra kéri Szókratészt, legyen „Prophétészük", nehogy ellenfelével szemben valami helytelen hangzatot hozzanak elő (28B). b. A Philebosz kiindulópontja Philebosz azt tartja, hogy a jót az örömben (hairein), gyönyörben (hedoné), az élvezetben (terpszisz), s ehhez hasonlókban kell keresni. „Mi viszont" (Szókratész) azt tartjuk, hogy a belátás (fronein), megismerés (nőéin), emlékezés (memnészthai), s az ehhez hasonlók értékesebbek és jobbak azok számára, akik képesek belőlük, vagy bennük részesedni (metalabein; vö. 11B-C). Hosszabb eszmefuttatás után azonban a vitapartnerek kénytelenek megegyezni abban, hogy sem gyönyör nincs belátás (fro- neszisz) nélkül, sem belátás gyönyör nélkül. Mindkettő nevezhető jónak, ami azt jelenti, hogy mindkettőnek a jóban kell részesednie.7 Ezt a vegyes életformát tartja kívánatosnak a normális ember.8 4 PLATÓN, Philebos. Übersetzung und Kommentár von Dorothea Frede, Vandenhoeck&Ruprecht, Göttingen 1997,383. köv. (Továbbiakban: Frede.) 5 Ezt illetőleg lásd Dér Philebus des Plato und des Aristoteles Nikomachische Ethik. Vöm Gymnasiallehrer Dr. phil. KARL REINHARDT, in Jahresbericht über das Schuljahr 1877-1878. Bielefeld (Továbbiakban: Reinhardt) 6 PÉTERFFY ]., Philebos (Bevezetés), in: Platón válogatott művei, I. kötet. Ford. Péterffy Jenő, Franklin, Budapest 21913, 25. (Továbbiakban: Péterffy.) Ezt a fordítást részesítem előnyben. A görögben a Teubner-féle 1886-os kiadáshoz igazodom. „Prophétész" a ThWNT szerint ezen a helyen az, aki a beszélgetést egy aporetikus helyzetből kivezeti. 7 Vö. PÉTERFFY 28. köv. 8 Vö. Frede 388. 78
