Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)
2003 / 3-4. szám - Dolhai Lajos: A liturgikus szentségtan Szent Ambrus katekézisében
hangsúlyozza Krisztus sajátos jelenlétét a szentségekben (auctor sacramentorum),15 a közösség (a klérus és a hívek) nélkülözhetetlen szerepét a liturgikus cselekményekben, valamint a neofiták elkötelezettségének morális vonatkozásait. Dogmatörténeti szempontból igen fontos a valóságos jelenlét teológiai magyarázata, amely Isten szavának, a kon- szekráció szavainak tulajdonítja a valóságos jelenlét megvalósulását.16 Az Eucharisztiára vonatkozó katekézisben és a teológiában a szemléletmód változás az úgynevezett első Eucharisztia-vitával kezdődött (9. sz.: Paschasius Radbertus-féle) és a Berengárius elítéléséhez kapcsolódó második eucharisztikus-vitával (11. sz.) fejeződött be. A lelkiségi és liturgiatörténethez hasonlóan az Eucharisztia-teológiának is a kenyér és a bor átváltozása lesz a fő témája. A 9. században jelent meg az első olyan mű17, amely már a fogalmi gondolkodás segítségével, filozófiai szakkifejezéseket is felhasználva fejtette ki az egyház hitét.18 A Tridenti Zsinat után pedig szinte kizárólagossá vált az a módszer, amely spekulatív módon, a liturgikus összefüggésektől eltekintve tárgyalta az Eucharisztiát. Az eucharisztia teológiája, a reformációt követő kontroverz-teológiai szemléletmódnak köszönhetően, főként a valóságos jelenlét és a szentmise áldozat jellegének kérdését, a különböző teológiai véleményeket tárgyalta, a keresztény hívek számára alig érthető módon. Ebben az időben a cél már nem a katekumenek misztériumokba való bevezetése volt, hanem a már hívő és szentségi életet élő keresztényeknek akarta az értelem számára is elfogadhatóvá tenni a misztériumokat (szentségeket). A kiindulópont nem a liturgia volt, hanem az adverzáriusok19 tanítása. Az egyház, ill. a teológusok minden igyekezete arra irányult, hogy a hitújítókkal szemben megvédelmezze a katolikus hitet. A következőkben Ambrus módszerét20 kívánjuk bemutatni, aki müsztagogikus kate- kézisében a liturgiából, illetve a liturgikus szövegekből kiindulva fejtette ki a szentségek teológiáját, hiszen a liturgia mindig az egyház hitének, életének és tanításának kifejeződése, és mint ilyen, egyúttal a hozzájuk vezető legbiztosabb ösvény is. Leginkább a De sacramentis című műből látjuk, hogy mit jelent konkrétan a lex orandi elv következetes érvényesítésével kifejteni a beavató szentségek teológiáját: „Aztán a keresztelő 15 A kifejezés szó szerint először Ambrusnál jelenik meg az Eucharisztiával kapcsolatban (De Sacr. IV,13), de később Ágoston is használja, amikor a keresztség szentségéről beszél (Contra litt. Pet. II, 24,57); Már Szent Ambrus rámutatott arra, hogy a szentségek krisztusi alapítását nem szabad csupán a „jogi értelmezésre" redukálni.: A krisztusi alapítás azt is jelenti, hogy a szentségekben szakramentális formában Krisztussal találkozunk. Ambrus idevonatkozó szép gondolata: „Színről színre megmutatkoztál nekem Krisztusom, téged a szentségeidben feltalállak." (Apologia proph. David, XII, 58). A témával kapcsolatban alapos összefoglalás: GROSSI, V., Cristo autore dei sacramenti nella patristica, in: RivLit 81 (1994) 21-59. 16 Vö. Johanny, R., Ueucharistie centre de l'histoire du satut chez s. Ambroise de Milan, Paris 1968,90-104. 17 Paschasius Radbertus, De corpore et sanguine Domini, magyar fordítás: Kairosz Kiadó, 2001 (ford.: Rokay Zoltán). 18 Az egyházatyák is ismerték ezt a teológiai módszert, de ezt csak a krisztológiai és szentháromságtani vitákban alkalmazták. 19 A szemben álló másik fél, vö. jelen esetben a protestánsok. 20 Egy nyugati egyházatya, Szent Ambrus módszerét említjük, mint követendő példát, hiszen az ő teológiájából kiindulva látjuk legjobban, hogy az Eucharisztia liturgikus-dinamikus szemléletmódja hogyan tűnt a középkori spekulatív jellegű szentségtanban. Keleten is kezdettől fogva jelen volt az ilyen jellegű katekézis, ill. teológia. Ennek első példája Eteria útinaplója, amely részletesen leírja, hogy milyen volt Jeruzsálemben a keresztelés utáni katekézis (47,1-2), a legismertebb példa pedig Jeruzsálemi Szent Kü- rillosz 5 müsztagogikus katekézise. 93
