Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)
2003 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Kránitz Mihály: Rokay Zoltán: Filozófiatörténet , I.
dukcióirányú filozófiaoktatás nem tudja megoldani. A vallás kérdésével kapcsolatban elhangzottak közül mindössze Reinhold Esterbauer (filozófiaprofesszor a grazi egyetem hittudományi karán) „Szekuláris határok. A vallásosság kriteriológiájáról" című igen tanulságos előadását említeném. A vallásosság kérdését abban foglalja össze, vajon egy döntésben valóban az életforma forog-e kockán, és vajon a valósághoz és önmagunkhoz viszonyuló megfelelő magatartásban tényleg megvalósul-e? Ez a következő három kritérium alkalmazását foglalja magában: újratájékozódás a bizonytalanság következtében; annak tudata, hogy az ezt előidéző tapasztalatok nem tőlem származnak: velem történik valami; önmagam megbecsülése, mint azé, akinek feladata van. Nem hagynám figyelmen kívül azt sem, amit Hermann Lübbe (Zürich) mondott: „A hitbuzgalom támaszt ad a felvilágosodásnak..., mármint politikailag. Ha megvonjuk ezt a támaszt, a felvilágosodás potenciálisan ingataggá lesz, a terjeszkedő hajlam nyomása alatt, amely a felvilágosult politikai életkörülményeken túl az intellektuális felvilágosodást is kötelezővé teheti politikailag." (Az el nem évülő régi, ín Journal, Bonn 21/22, 2002. szeptember) A német filozófusok által idézett irodalom feltűnően túlsúlyosan anglo-ame- rikai. Filozófusokról lévén szó: sapienti sat! Rokay Zoltán ROKAY ZOLTÁN Filozófiatörténet, I., Ókor, középkor Szent István Társulat, Budapest 2002, 290. old. II. János Pál enciklikája a hit és az ész kapcsolatának természetéről (1998) azt jelzi, hogy az Egyház a filozófia felé fordul, és azt a kapcsolatot kívánja erősíteni, mely a teológiát az igazság filozófiai kutatásával összeveti. Mivel Isten Igéje a Föld minden sarkában, minden korban, minden embernek szól; az ember természete szerint filozófus (Fides et ratio 65). A filozófia iránti érdeklődés természetes módon nyilvánul meg a mai fiatal generáció előtt. Az egyetemi éveit kezdő első éves hallgató azonban még nem kész arra, hogy átfogó módon tudjon a szellemtörténet meghatározó egyéniségeihez és műveikhez fordulni. A XXI. század elejei gondolkodást jelentős mértékben meghatározza a posztmodern érzésvilág, mely a gondolat gyengeségét hirdeti. Ebben a sajátosan összetett légkörben kell bemutatni a teológiát tanulók számára kétezer-ötszáz év szellemtörténeti útját. A professzor és a diák közös munkája eredményeként a leadott órák során, nemcsak ismeretek át70
