Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)
2003 / 1-2. szám - Zsuppán Monika: Az Emberfia feltámadott! (Mt 28,1-10 alapján)
tiából származó királyról van szó, hanem egy kiváló üdvösségközvetítőről,48 aki Dávid családjából származik, aki a végső dolgokat ismerteti. Ily módon elválaszthatatlan a messianizmus gondolata az eszkatológiától49 A fogság utáni időben a messianizmus gondolata feléledt.50 A Messiás születése Mi- keásnál áll előtérben (Mik 5,l-5).51 A próféták jellemzése szerint a Messiás JHWH népek feletti hatalmával jön majd el (Ez 17,24), egyedül JHWH-tól függ, szegényként érkezik (Zak 9,9), békeszerető bölcs és igazságos (íz 11,1 kk.) lesz, és uralma túlér Júda- Jeruzsálem határain. A Messiás uralkodásának kezdetére vonatkozó képek (íz 16,4) apokaliptikus vonásokat tartalmaznak a messiási időről, a paradicsomi állapot visszatéréséről (íz 11,6-10), a büntető ítélet végéről. A késői zsidóság írásaiban a szíriai Bá- ruch könyvben és a 4. Ezdrásban használják a Messiás kifejezést, úgy is, mint: Messiásom, az Igazság Messiása. Az Újszövetségben és a későbbi korban használt névelő nélküli rPEfo eszkatológiai funkcióval ellátott kifejezés, ami tulajdonnevet takar.52 Amit messianizmusnak neveztek csak a végidőbeli összefüggésben érthető, Isten uralmának eljövetelében.53 A rabbinikus gondolkodásban nem is annyira a Messiás, mint inkább a messiási uralom állt a középpontban. Gondolkodásuk alapját a Tóra képezte; számukra a templom és az áldozati kultusz jelentette a bűnbocsánat egyetlen Istentől adott lehetőségét. A rabbinikus zsidóságban az Isten országát a Messiás uralja, kinek eljöttét próféta jelzi; így jelenik meg Illés, mint előfutár. Isten országa megszabadítást eredményez az ellenség kezéből, azaz politikai függetlenséget teremt és autonómiát.54 Jézus maga Isten országát hirdeti (pl. Mt 4,23; 10,7), ezáltal magának tulajdonítva azt, ami egyedül Istent illeti (vö. Mt 3,2-17). Jézus, mint Isten cselekszik, és tettei az univerzális uralom megvalósulásának integrált eszkatológikus részét képezik.55 Jézus korában a zsidóság üdvösségvárásában nemcsak Isten országának a felállítása, Izrael ellenségeitől való megszabadítás gondolata szerepelt, hanem az is, hogy Isten maga jön el, hogy a jeruzsálemi templomban, mint otthonában, egy földkerekséget megrázó theofániával megkezdje uralmát. Összegezve elmondhatjuk, hogy a zsidó Messiás vonásai a következők: földi uralkodó, a végső időt vezeti be, királyi házból származik, Dávid leszármazottja.56 48 Az üdvösségközvetítőkről bővebben lásd RÓZSA H., Üdvösségközvetítők az Ószövetségben, SZÍT, Budapest 2001,17-25. 49 Vö. HESSE, XP'tco, 495-497. 50 Ezzel szemben Aggeus próféta (Agg 2,20-23) Zerubbábelt nevezi meg kiválasztottnak, dávidi utódnak Zakariás próféta két felkentről beszél (Zak 4,1-14). 51 A mikeási szövegrész az íz 9,5-re megy vissza, és Betlehem, mint Dávid szülővárásának akar legitimációt adni, valószínűleg az idézett szövegrész téves megértéséből keletkezhetett. Lásd HESSE, xpúü, 498- 499. 52 Lásd HESSE, xp'uo, 500. 53 Lásd VOLKEN, L., Jesus der Jude, 106. 54 Lásd VOLKEN, L., Jesus der Jude, 118-124. 55 Lásd WOLTER, M., Jesus Messiás? in: Jesus. Quellén, Gerüchte, Fakten, Welt und Umwelt dér Bibéi, Nr. 10, 3. Jg., 4. Quartal, Stuttgart 1998, 35-37. 56 Lásd CULLMANN, O., Az Újszövetség krisztológiája, Budapest 1990,105.----= 55 =------
