Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)
2003 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Rendszerelmélet - ember - vallás
f Vallásos szervezetek Ebben a fejezetben Luhmann rátér a vallás és az egyház közötti viszony - különbség - taglalására. A kiindulópont: „A modern társadalom minden funkciórendszerében fontos és nélkülözhetetlen szerepet játszanak a szervezett szociális rendszerek. Meglepő lenne, ha ez másként lenne a vallás esetében."105 Az „organizáció" mai fogalma a 19. században jelent meg, ami nem jelenti, hogy közösségek, vallási közösségek és az, amit organizációnak neveznek, nem létezett volna már előbb is. - A vallás ugyan szervezettségre irányul, de nem ez kizárólag az egyház.106 Az egyház inklúziójának a vallásrendszerbe - Luhmann szerint - maga az egyház állja útját, mivel már mindig is tudja, s eldöntötte, mely vallásról lehet szó. Az egyház (katolikus!) hivatalosan tanítja, hogy az egyháznak gondoskodnia kell, és be kell avatkoznia, amennyiben a körülmények gátolják a Jézus Krisztusról szóló tanításban való hitet. De miért pont ebben a tanításban? Miért vannak szentségek a transz állapot helyett, miért elnapolt remény a pillanatnyilag hatékony mágia helyett?107 g. A vallás evolúciója A vallás evolúciója nem azonos a társadalom evolúciójával, min vallásos kommunikáció, nem azonos minden kommunikációval.108 Különbséget kell tenni a variáció és a szelekció között (például variáció, hogy mind a próféták transzállapota, mind a metafizika a látható és láthatatlan közötti különbséget kínálják, hogy így a világot teljes egészében a világba helyeznék el). Fontos dátumot jelent a vallás evolúciójában az írás megjelenése. Az írásnak fontos szerepe van az istenek világának megszelídítésében (Mezopotámia).109 - Isten, aki a prófétáknak üzenetet ad, amelyet írásban rögzítenek, „mint megfigyelő Isten beavatkozó Isten (eingreifender Gott), akire mint személyre lehet számítani."110 Isten maga is ír (Sinai), „inspirálólag kommunikál, és mint beavatkozásra kész megfigyelő kíséri az ember életét."111 A vallás világraszóló igénye magával hozza a vallás és erkölcs viszonyának kérdését, miután a világban található jó és rossz. „A bűnbeesés, a specifikusan emberi hozzájárulás a teremtéshez, behozta a világba az erkölcs kódját."112 A vallás egyre problematikusabb lett önmaga számára - a vallási információk felfüggesztése a kereszten elhangzott szavak révén, valamint a lélek kérdése hozzájárult ehhez. A vallási kommunikációk elterjedése társadalmilag új területet alkot.113 S a vallás esetében éppúgy nem lehet megmondani, milyen eredményekre lehet 105 Uo. 226. 106 Uo. 229. 107 Vő. uo. 243. 108 Vő. uo. 250. illetve 187. 109 Vő. uo. 260. 110 Uo. 261. 111 Uo. 112 Uo. 264. 113 Uo. 273. 141
