Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)

2003 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Rendszerelmélet - ember - vallás

számítani, mint az evolúció esetében általában.114 Az eddigi eredmény a világvallások megjelenése.115

h. A szekularizálás (Sakularisierung)

„Ha a vallást meg akarjuk figyelni" - mondja Luhmann, „tudnunk kell megjelölni, vagyis megkülönböztetni."116 A szekularizálás a vallás társadalmi formájának másik oldala - környezete.117 A szekularizációt úgy figyeljük meg, mint a vallás kihívását (Pro- vokation).118 Ezt a megkülönböztetést a bűnbeesés teszi lehetővé: a környezet nem más, mint az elveszett paradicsom, a natura lapsa, s a vallásos „világkép" nem utolsósorban azáltal válik lehetetlenné, hogy a többi világ- és társadalom-leírás sem meggyőző.119 Akik következetesen követik az egyházi tekintély alapján az ortodoxiát, éppúgy kisebbséget alkotnak, mint akik következetesen ateisták és a vallást elvető véleményt képviselnek.120 Egyes romantikusok látványos konverziója121 éppúgy nem változtat a történelmi diagnózison, mint a szélsőség felé hajló, elutasításra számító és pont ez által erősödő szekták jelensége.122 - A szekularizáció folyamatában Luhmann szerint szerepe van az egyházi pénzeknek, s az az által kiprovokált promarxista, manapság inkább an- tiliberális reakciónak is.123 Azt is lehetne mondani, hogy a mai társadalom még nem találta meg a vallását, s ezért kísérletezik (vallásbírálat: Isten halála; dogmák aggiorna- mentója, stb.). Vallástörténeti diagnózis alapján nem közömbös a kérdés: „Szükség van- e egy megfigyelő Istenre, mint a transzcendencia képviselőjére, aki szemmel tart mindent, amit teszünk, vagy megélünk, s mindazt, ami történik, mindig is akarta, aki nem tud felejteni, csak megbocsátani?"124 Azt is lehetne mondani, hogy a vallás így reagál a globalizációra, ám ehhez hiányoznak az elméletileg megalapozott megfogalmazások. - Egyike lenne a lehetséges hipotéziseknek, hogy minden funkciórendszer, beleértve a vallást is, a modern világban óriási komplexitás-nyomás alá került (Komplexitáts- druck).125 - „Az egyház kríziséről szokás beszélni, hogy világos legyen a helyzet súlyos

114 Uo. 274.

115 Uo. 278.

116 Uo. 282.

117 Vö. uo. 284.

118 Vö. 285.

119 Vö. uo. 288.

120 Vö. uo. 294.

121 Vö. 296. - Feltehetőleg Fritz Stolbergre gondol Luhmann (1750-1819). Hermann Schmitz Clemens Bren- tanoról mondja: „aus dér ironischen Frühromantik kommend, wie besessen in den Katholizismus ant- rat." Die entfremdete Subjektivitat, Bonn 1992, 305.

122 LU 2000,296.

123 Vö. uo. 306.

124 Uo. 307.

125 Uo. 316.

142