Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)
2003 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Rendszerelmélet - ember - vallás
- Környezet [Umwelt], ami a rendszeren kívül van, de amire a rendszer irányul, és ami a rendszert lehetővé teszi (például az ember a rendszerhez viszonyítva a környezethez tartozik).- Autopoiesis [„önmagát-alkotás"]. A társadalmi rendszerek önmagukat hozzák létre, önmagukat alkotják; önmaguktól adódnak környezetükkel szemben.12- Kód [Code] kettős (bináris) „vezér-különbség" [Leitdifferenz], vagy bistabilis (kettős stabilitású) forma. Mindig pozitív és negatív értéket képvisel (például a vallás rendszerében: immanencia-transzcendencia).13-Medium: a meghatározatlan lehetőségek lehetővé tételének lehetősége, amely a részrendszerből vett kódnak felel meg. A vallás rendszere esetében az immanenda és a transzcendencia közül a transzcendencia és a hit.14-Értelmesség [értelem - Sinn]: az organikus vagy neurofiziológiai rendszerektől eltérően „a társadalmi és pszichikus rendszerek olyan rendszerek, amelyeknek van értelmük... az értelmesség a rendszer aktualitásának (megvalósultságának) és lehetőségének a különbségében található."15-Megfigyelő [„Beobachter"] a rendszeren kívül álló (rendszer), a szubjektivitástól megfosztott szubjektum; a megfigyelés képessége révén lesz megfigyelő, amit megfigyelésének végrehajtása tesz lehetővé. (A vallás rendszerében: Isten megfigyelő Isten, aki a megfigyelt rendszeren kívül álló „rendszer"; vagy a vallás: a megfigyelő Isten megfigyelője, következésképpen nem lehet más, mint az ördög és a teológusok.16 3. A rendszerelmélet kezdetei Luhmannál Luhmann a tudományos szociológiát minden metafizikától megtisztítva, saját lábára akarja állítani. Olyan rendszert kell kidolgozni, amelyet nem másból, máshonnan vezetünk le, hanem amely önmagát alkotja (autopoiesis).17 A rendszeren kívül álló, mint megfigyelő (Beobachter)18 és a környezet (Umwelt)19 szintén rendszer. Luhmann rendszerfogalmában megtalálhatjuk a kibernetika elemeit, Husserl fenomenológiájának kategóriáit20, valamint Gehlen antropológiájának felismeréseit.21 12 Vö. Lex, valamint Arno Anzenbacher, Keresztény társadalometika. Ford. Papp Tibor (2. fej), Szent István Társulat, Budapest 2001,103. A továbbiakban: Anzenbacher. 13 Vö. Lex. 14 Vö. uo. 15 Vö. Anzenbacher 102. 16 Vö. LU 2000 163,166,152. köv., 157. köv. 17 Vö. Lex. 18 Vö. uo. 19 Vö. uo. 20 Vö. Niklas Luhmann, Zweckbegrifj und Systemrationalitat, Suhrkamp, Frankfurt 51998, 151. A továbbiakban: LU 1973. (1. kiad.) [N. Luhmann, Ausdifferenzierung von Erkenntnisgewinn. In: Kölner Zeitschrift für Soziologie und Sozialpsychologie, Opladen 1981,121. A továbbiakban: LU 81] 21 Uo. (Lu 1973) 130. 131
