Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)

2002 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A bibliai őstörténet és az ókori Kelet irodalmi hagyománya

A HATNAPOS TEREMTÉSTÖRTÉNET (GEN 1,1-2,4a) ÉS A VILÁG ÉS EREDETMAGYARÁZAT TANÚI AZ ÓKORI MEZOPOTÁMIÁBAN ÉS EGYIPTOMBAN A bibliai teremtéstörténettel kapcsolatban az ókori Kelet eredet és világmagyarázat kiemelkedő tanújára a mezopotámiai Enúma elis eposzra és az egyiptomi eredetmagyarázat különböző formáira - a heliopoliszi, és hermopoliszi eredet-tan, s az ún. Memphiszi Teológia - szoktak mint párhuzamokra hivatkozni* 4. A teremtés témájának irodalmi emlékeit ille­tően elmondható, hogy a mezopotámiai világból egy összefüggő zárt szöveg, az Enúma elis eposz áll rendelkezésünkre, amíg Egyiptomból a teremtés és a világ keletkezésére vonatkozó elképzeléseket az egész ránk maradt irodalomra kiterjedő szétszórt utalások­ból kell összeállítani anélkül, hogy egyetlen valóságos „teremtés eposzról" beszélhet­nénk. Mindössze egyetlen nagyobb töredék, a Sabaka kő, az ún. Memphiszi teológiának nevezett eredettan szövege ismert számunkra. A biblikus kutatás az eredetmagyarázat felsorolt ókori tanúit elsősorban a hatnapos teremtéstörténet bevezető verseinek (Gén 1,1-3) összefüggésében elemzi, mégpedig a Gén 1,1-3-ban található mondatsor fordításának és a Gen 1,2-ben a teremtés előtti álla­pot, ill. a „puszta és üres" (tohu wabohu) kifejezés értelmezésének szempontjából5. Eb­ből a szempontból a mezopotámiai és az egyiptomi szövegekben előforduló „amikor- még-nem" formulázások érdekesek, amelyek a teremtés világának kontraszt-ábrázolá­sai, vagyis a teremtés előtti állapot leírásai, másrészt a mezopotámiai térségben a terem­tés-szövegekben elterjedt időhatározói mellékmondattal konstruált bevezető formulák szolgálhatnak eligazítással a Gén 1,1-3 értelmezésére. Egy további szempont még az összehasonlításhoz a Gen 1,2-ben a teremtés előtti ál­lapot leírása három karakterisztikummal: a víz, a sötétség és a szél (Istentől keltett). Ugyanezekkel a minőségekkel találkozunk az Izraelt környező kultúrákban, amikor a teremtés előtti állapotról és a teremtésről beszélnek. A víz mint ősvalóság valamennyi nevezett kultúrában megtalálható, míg a sötétség a teremtés előtti állapot tulajdonsága­ként Mezopotámiában nem szerepel, ugyanakkor a szél a teremtés elindítójaként a fö­níciai hagyományra és bizonyos feltételekkel Egyiptomra is jellemző (Amun isten késői korban való értelmezéseiben). Nem kevésbé érdekes, ugyancsak elsősorban az egyipto­mi teremtéstanban, a (teremtő) isten jelenléte a teremtés előtti állapotban, amelyet az óbirodalomtól kezdve megtalálunk, és különösen az Amon teológiában, éspedig a te­remtő isten egymagában álló jelenlétében az őstengerben. Hasonló gondolat látszik ki­fejezésre jutnia a Gén l,2b|3-ban „és Isten lelke lebegett a vizek felett". tiből fordította, az előszót és a jegyzeteket készítette Komoróczy Géza. Az Ószövetségre tekintettel ókorit szövegtanúk bevezetővel és a szöveg kritikai megjegyzésekkel ellátott kiadását német nyelven lásd Texte aus dér Umwelt des Altén Testaments l-lll., Ergdnzungslieferung, rövidítve TUAT, szerk. O. Kaiser, Gütersloh, 1982-2001. Adott esetben a TUAT szövegkiadására is hivatkozunk. 4 A felsorolt mezopotámiai és egyiptomi emlékek részletes elemzését a szövegtanúk bőséges és részletes ismertetésével, valamint a szakirodalom felsorolásával lásd WESTERMANN, C, Genesis Kapitel 1-11, (BK 1,1), 31-65 old.; LAMBERT, W. G., art. Babylonien und Israel, TRE 5 (1980), 67-79, 71-71 old., BAUKS, M., Die Welt am Anfang. Zum Verhaltnis von Vorwelt und Weltentstehung in Gen 1 und in der altorientalischen Literatur, (WMANT 74), Neukirchen-Vluyn, 1997,147-268. old. 5 A Gen 1,1-3 részletes elemzését lásd BAUKS, M., Die Welt am Anfang 14-146. old.; WEIMAR, E, Chaos und Kosmes. Gen 1,2 als Schliissel einer dlteren Fassung der priesterschriftlichen Schöpfungserzahlung: Mythos im Altén Testament und seiner Umwelt. Fs H. E Müller, Lange., A. - Lichtenberger, H. - Römheld, D., szerk., (BZAW 278), Berlin-New York, 1999, 196-211. old.; RECHENMACHER, H„ Gott und das Chaos. Ein Beitragzum Verstandnis von Gen 1,1-3, ZAW 114 (2002), 1-20 old.---===== 78 =----

Next

/
Oldalképek
Tartalom