Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A bibliai őstörténet és az ókori Kelet irodalmi hagyománya
Teológia 2002. 1-2. szám RÓZSA HUBA A bibliai őstörténet és az ókori Kelet irodalmi hagyománya A 19. század második felétől kezdődött el a mezopotámiai nagykultúrák feltárása és az ékírásos irodalmi emlékek napjainkig is tartó folyamatos publikációja. Ezzel párhuzamosan megindult annak kiértékelése is, hogy milyen hatással volt a környező népek kultúrája és vallási világa az Ószövetség bibliai hagyományára. A biblikus kutatás sok olyan elemre mutatott rá, amely közös az Izraelt körülvevő világ hagyományával, és e kérdésben végzett tudományos tevékenység eredményeinek gazdag irodalma van. A hatások felmérésben nagyjából két irány alakult ki. Az egyik álláspont az ószövetségi hagyomány számos elemét hangsúlyosan az ókori Közel-Kelet kultúrájáról szerzett ismeretanyag fényében értelmezi, míg a másik álláspont a közös vonások ellenére is Izrael hitének és vallási tradíciójának egyedülálló voltát, a külső hatásokból való levezethe- tetlenségét hangsúlyozza1. A bibliai őstörténet tekintetében is megállapítható, hogy a Gén 1-11 számos ponton érintkezik az ókori Közel-Kelet népeinek hagyományaival. Ez a kapcsolat az elmúlt évtizedekben világosabb lett számos újabb irodalmi emlék ismertté válásával (pl. az Atrahaszísz eposz), vagy az eddig ismert szövegek javított kiadása révén, s ugyanakkor az összehasonlításban az eddiginél nagyobb figyelmet fordítottak az egyiptomi anyagra (pl. az Égi tehén mítosza) és az ókori Közel-Kelet művészetére is. Mindezek nyomán a korábbi álláspontokhoz mérve ma egy sokkal kiegyensúlyozottabb kép bontakozik ki a bibliai őstörténet és az ókori Közel-Kelet világához viszonyított hasonlóságának és különbségének, ill. egyedülállóságának kérdésében. Értekezésünkben az őstörténet és az ókori Közel-Kelet és Egyiptom ide vonatkozó irodalmi emlékeinek kapcsolatát vizsgáljuk meg2. Egyúttal választ keresünk arra kérdésre, hogy a Gén 1-11 fejezetben mint eredet és világmagyarázatban miként érvényesül a mezopotámiai és egyiptomi eredetmítoszok szemléletmódja3. 1 A mezopotámiai kultúrkör és Izrael kapcsolatát, ill. Izraelre gyakorolt lehetéses hatásának kiegyensúlyozott bemutatását lásd LAMBERT, W. G., art. Babylonien und Israel, TRE 5 (1980), 67-79, 67-71. old. 2 Az irodalmi párhuzamok (Egyiptom-Mezpotámia) a Gén 1-12 fejezeteket átfogó, a természeti népek hagyományára is kitérő bemutatását és kiértékelését lásd WESTERMANN, C, Genesis Kapitel 1-11, (BK 1,1) 19762,, 24-97. old.; a mezopotámiai párhuzamok LAMBERT, W. G., art. Babylonien und Israel, TRE 5 (1980), 67-79, 71-78. old. 3 Az ókori szövegtanúk kiadása magyar nyelven csak részleges. A mezopotámiai irodalom anyagát két szövegkiadásból idézzük: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek, Budapest 19743. A szövegeket Rákos Sándor fordította, a jegyzeteket Komoróczy Géza készítette. A másik szöveggyűjtemény címe: Fénylő ölednek édes örömében. A sumer irodalom kistükre, Budapest, 1983. összeállította, sumer erede77
