Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)

2002 / 1-2. szám - Harsányi Pál: Genetikai forradalom: valóban minden jó, ami technikailag lehetséges?

A humánembrió, mely enigmatikus jelleggel bír56, személyként való kezelését a mo­rálteológiai hagyomány is megerősíti, mely szerint az emberi személy jelenlétének pusz­ta valószínűsége is maximális tiszteletet követel meg57. Mindazonáltal ahhoz, hogy egy emberi élet kifejlődjék, végig kell járnia az embrionális fejlődés egyes fázisait, azaz min­den felnőtt ember átment ezeken a rendkívül sérülékeny és törékeny életszakaszokon. Néhányan úgy érvelnek, hogy a „fölösleges" embriókkal való kísérletezés etikai szem­pontból minden probléma nélkül megengedhető, hiszen különben úgyis pusztulásra lennének ítélve, azaz érvényes rájuk a mondás: use it or loose it (vagy felhasználod, vagy elveszíted). Itt is a jellegzetesen utilitarista érvelésmóddal találkozunk, mely az egyes tet­tek értékét kizárólag az általuk elért hatás alapján értékeli. Ebből a szempontból a cselek­vés és a mulasztás, ha ugyanazt a hatást eredményezik, teljesen egyenértékűek. Az élet másik határpontján, a halál körüli kérdések kapcsán is fölvetődik ez a szembeállítás: meg­ölni: vagy hagyni meghalni valakit. Etikai szempontból a szándékos gyilkosság és egy be­tegség következményeinek elfogadása, vagy egy elkerülhetetlen rossz hatás eltűrése nem ugyanaz. Esetünkben a humánembrió kísérletes célra történő előállításáról vagy a már meglévők felhasználásáról van szó, ami etikailag elfogadhatatlan, hiszen a cél és az eszközök mesterséges szétválasztásáról van szó ebben az esetben. A betegek megsegíté­se őszinte szándékának nem lehet része emberi individuumok célzott elpusztítása, ez eti­kailag nem lenne következetes. Az ember tisztelete és segítése egységes akarat részeként érvényes mind a kutatás céljára, mind annak eszközeire. A KORAI EMBRIÓ ÉS SEJTJEI: GAZDASÁGI LOBBY? A korai fejlődési fázisban lévő humánembrióval és sejtjeivel kapcsolatos igen erős gaz­dasági érdekek hatástalanná teszik azokat az érveket, melyek szerint az embrió kihaszná­lásnak tilalmát nem kell a jog eszközeivel is biztosítani. A magánszféra kutatólaboratóri­umai komoly haszonnal állítanak elő emberi őssejteket. Óriási pénzek forognak profitori­entált gyógyszerészeti vállalkozásokban, melyek az embrionális őssejtkutatást támogat­ják. Az amerikai törvények csak annyiban védik a humánembriót, amennyiben nem en­gedik, hogy az eladható vagy megvásárolható legyen. Felmerül a kérdés, hogy elegendő- e ez a jogi védelem akkor, amikor a gyakorlatban az embrióból származó biológiai anya­gok már eladhatók? Az Egyesült Államokban szövetségi pénzek nem fordíthatók embri­ók létrehozására őssejtek létrehozása céljából, Nagy-Britanniában azonban a 2000 au­gusztusában kiadott irányelvek szerint igen. Ez a gyakorlat Amerikában egy olyan tör­vényértelmezési gyakorlatot eredményezett, mely szerint a szövetségi pénzek által finan­szírozott kutatásokban is fel lehet használni emberi embrionális őssejteket, ha azok más, a magánszféra laboratóriumaiból származnak. Mindez abba az irányba hat, hogy előbb- utóbb a mesterséges megtermékenyítési technikák során keletkezett létszámfölötti emb­riókat fogják kísérletes célra felhasználni, ahonnan már csak egy lépés a „terápiás" klóno­zás. A foganás egy laboratóriumi rutinműveletté válik ahhoz, hogy új kutatási technoló­giákat fejlesszenek, melyek eredményeit csak a jóléti társadalmak egyes rétegei élvezhe­ss Vö. VERSPIEREN, E, Enigmatique embryon, „Etudes" 2 (1996) 207-211. 57 Vö. II. János Pál, Evangélium vitae, 60: „Erkölcsi szempontból már a személy jelenlétének puszta való­színűsége is teljesen kizár minden olyan beavatkozást, amely az emberi élet csírájának kiirtására irá­nyul. 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom