Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Harsányi Pál: Genetikai forradalom: valóban minden jó, ami technikailag lehetséges?
tik majd. Tagadhatatlan, hogy az őssejtkutatásban komoly, egymásnak feszülő érdekekről van szó. Még azok is, akik az embrió számára sokkal komolyabb törvények megalkotását sürgetik, mint amilyenek jelenleg érvényben vannak, elismerik, hogy az embrió érdekével szembekerülhetnek biztosan személyi méltósággal rendelkező (felnőtt) emberek érdekei. Éppen ez az érdekütközés az, amely az etikai konfliktus lényeges pontja, amit nem szabad látszólag egyszerű döntések meghozatalának vágyával elhallgatni. Az etikai reflexió során a gyermekgyilkosságot nem lehet párba állítani egy puszta „sejthalmaz" elpusztításával, hanem alapos kritikai megfontolással kell elemezni cselekedeteinket és azt, hogy mit várunk el egy adott technológiától. Ez utóbbi törekvést meghiúsíthatja az a tény, hogy az orvosbiológiai kutatást túlnyomórészt a nagytőke irányítja. AZ ETIKAI ÉRVELÉS Ahogy láttuk, a humánembrióval szemben igencsak eltérő álláspontok vannak, melyek az egyszerű sejthalmaz, biológiai anyag álláspontjától a személyi méltóssággal rendelkező emberi individuumig terjednek. A Donaldson-jelentés egy középutas megoldást választott (4.12), szerinte a humánembrió értékkel rendelkező valóság, azonban ez az érték folyamatosan nő az egyedfejlődés során. így az embrió egyre növekvő védelmet érdemel, ami azonban a fejlődés kezdeti stádiumaiban még igen minimális. A kutatás előnyei felülmúlják a korai embrióval szembeni védelem fontosságát még akkor is, ha előre látható az embrió elpusztítása. Az őssejtekkel kapcsolatos kutatás újdonságot hozott a korábbi embrióval való kísérletekkel szemben, így ez az elmozdulás észrevehető a Donaldson-jelentés és az 1990-es brit állásfoglaláshoz között is. Míg a korábbi embrióval végzett kísérletek, melyek az örökletes betegségek okait és gyógyítási lehetőségeit kutatták, a későbbi embriók számára hozhattak sikereket, addig az őssejtekkel kapcsolatos kutatás már a most élő felnőtt emberek előrehaladó betegségein segíthet. A Donaldson-jelentés szerint a várható sikerek ugyanolyan, vagy nagyobb súlyúak, mint az embrióvesztés által okozott kár (4.27). El kell ismerni az angolszász pragmatizmus és utilitarista érvelés következetességét, de ez a közvetlen negatív és pozitív hatások egyensúlyának mérlegelésében merül ki. Nem veszi figyelembe a cselekedetek szimbolikus értékét, távolabbi társadalmi hatásait, valamint a célok és eszközök összefüggéséit. Ez az iménti dokumentum tükrözi korunk felfogását, amely a hasznosat részesíti előnyben a jóval szemben. A tudományos és technikai gondolkodás sokszor, bár rejtetten és nem is mindig tudatosan, a világot manipulálandó objektumnak tartja. A természet és a dolgok nem a személyek közötti kapcsolat közvetítőiként és önértékkel rendelkező valóságokként jelentkeznek, hanem a „másikkal" való kapcsolat a dolgokkal való kapcsolathoz hasonul, azaz a személyek a tárgyakhoz hasonlóan igen könnyen manipuláció tárgyaivá válhatnak, és így a saját magunk életének kiteljesítése válik cselekedeteink egyetlen kritériumává. Ebben a felfogásban a közjónak is pusztán az egyéni érdek kiszolgálásában van szerepe58. 58 Vö. BASTIANEL, S. Rapporto caritá e politica. Aspetto etico, in MARINELLI, F. - BARONIO, L, Carita e politica, Dehoniane, Bologna, 1990,230-232.
