Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Pázmány Péter Eukarisztia-tanának nyomai filozófiai írásaiban
„Továbbá aminek különböző az alakja, az maga is különböző... Ez történik, ha a kon- szekrált borhoz nem konszekráltat öntünk, vagy ha a pap mindössze az ostya közepét akarja konszekrálni."34 Q. 5. Különbözik-e a mennyiségtől a térbeli kiterjedés, az áthatolhatatlanság és az alak (kinézet - figura)? „Továbbá, amennyiben az oszthatatlan mennyiség természeténél fogva szubsztan- ciális részek egysége: vagyis amennyiben az egység nem egységesítő, hanem aktuális kapcsolat, amint a Fizika 1-ben kimutattam, minden mennyiségbeli egységnek meg kell semmisülnie, amikor elválik a szubsztanciától, amint ez az Eukarisztia misztériumánál is történik."35 „Továbbá, amennyiben a térbeli kiterjedés olyan mennyiség, amely rokon természetű a testi akcidensek szubjektumával, úgy mivel Krisztus Teste a Szentségben nem rendelkezik ezzel a kiterjedéssel, akcidensei szubjektum nélküliek lennének, vagy pedig szükségtelenül csodát kellene feltételezni, ugyanis, hogy az anyagban közvetlenül egyesül a szubjektummal."36 „A térbeli kiterjedés önmagától rendelkezik részekkel, amelyek a részeken kívül vannak, és ez teszi, hogy szubjektuma, vagyis a mennyiség, ami az akcidensek szubjektuma, nem rendelkezne az oszthatatlanban minden résszel, hanem egyik része a másik résznek a terén kívül lenne, miután önmagától nem rendelkezne vele ez a mennyiség, amint kitűnik Krisztus Testének mennyiségéből a Szentség színe alatt."37 „Részint mivel a ritkulás megköveteli a térbeli kiterjedést: amennyiben ez a kiterjedés „hol?"-t jelent, a mozgás térbeli és célja a „hová?" lesz. Részben amennyiben a „hol?", amelynek egy része a tér egyik részében lesz, a másik a másikban, a kiterjedés maga a tér szempontjából fog bekövetkezni. Ebből nyilván az következik, hogy Krisztus az Eukarisztiában és az angyal, amíg az osztható térben van, térbeli kiterjedéssel rendelkezik. Amint ui. maga Suarez vallja... Krisztus jelenléte az Eukarisztiában osztható, az ostyának ui. mindegyik része, amelyben Krisztus jelen van, különbözik egymástól; előfordulhat ui., hogy noha az egyik rész megsemmisül, a másik megmarad."38 34 392. o. Denique quae distinctas habent figuras, distincta sunt... At si vino consecrato admisceatur non consecratum, vel si sacerdos habeat duntaxat intentionem consecrandi mediam partem hostiae, id accidet. 35 419. o. Deinde si indivisibilia quantitatis ex natura sua sunt uniones substantialium partium: ergo cum unio non sit unitivá sed actualis nexus ut 1. Phys. ostendi, deberent omnes uniones quantitatis cum separantur a substantia ut in mysterio Eucharistiae corrumpi. 36 424. o. Deinde si extensio in ordine ad locum est quantitas quae est subjectum connaturale accidentium corporeorum cum Christi corpus in Sacramento non habeat hanc extensionem, ejus accidentia sine subjecto erunt, vel fingendum esset miraculum sine necessitate, quod scilicet in materia immediate subjectaretur. 37 425. o. Sed extensio in ordine ad locum ex se habet partes extra partes, et facit ut ejus subjectum, scilicet quantitas quae est subjectum accidentium non habeat omnes partes in indivisibili, sed ut una ejus pars sit extra locum alterius, cum ex se illa quantitas hoc non habeat ut patet in quantitate corporis Christi sub speciebus sacramentalibus. 38 426. o. Tum quia per rarefactionem acquiritur extensio in ordine ad locum: ergo si haec extensio est ubi, rarefactio erit motus localis, siquidem ejus terminus erit ubi. Tum quia si ubi cujus una pars est in una parte loci, alia in alia, sit ipsa extensio in ordine ad locum, evidenter sequitur Christum in Eucharistia, imo et angelum dum est in loco divisibili habere extensionem in ordine ad locum. 217
