Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Pázmány Péter Eukarisztia-tanának nyomai filozófiai írásaiban
„Hogy pedig az áthatolhatatlanság nem a mennyiségtől származik, ami az akciden- sek szubjektuma, hanem a térbeli kiterjedésből, azt a fenséges Tamás tanítja... amikor azt mondja, hogy a kenyér mennyisége és Krisztus testének mennyisége nem zárják ki egymást kölcsönösen, miután Krisztus testének mennyisége nem rendelkezik térbeli kiterjedéssel. A kiterjedés nélküli mennyiség ugyanis oszthatatlan és ezért részei szorosan kapcsolódnak egymáshoz... és nem is létezhetnek a térbeli kiterjedésben, hacsak nem úgy, hogy az egész valami oszthatatlanban van, mint Krisztus Teste az Eukarisz- tiában."39 „Az előbbi (az alak magához a dologhoz viszonyítva) a mennyiségtől származik, ami az akcidensek szubjektuma, mármint az ő vonalaitól, felületétől; a másik (az alak a térhez viszonyítva), a térbeli kiterjedéstől. Az előzőt megtartja a dolog, noha nincs térbeli kiterjedése, amint Krisztus Teste az Eukarisztiában minden önmagához egyenlően viszonyul bármely pontban, amely ugyanazzal az alkattal rendelkezik, amellyel Krisztus Urunk rendelkezett, amíg a földön járt."40 Disp. III. Q. 2. A dolgok formálisan vannak-e a térben? „Molina véleménye, hogy az angyal jelenléte a „hol?" határozót tekintve akcidens; ugyanígy vélekedik Suarez Krisztus Testének jelenlétéről az Eukarisztiában."41 „...Nem lehet megmagyarázni, miért jön létre az Úr Krisztus Teste teljességében a konszekrált ostya minden részében, a jelenlét minden ilyen hely- és módhatározója nélkül."42 „Végül is, ami által Krisztus Teste, mint egész az egészben létrejön az Eukarisztiában, és az egész a részben, bennefoglaltatott akcidens."43 „Végül az elmondottakból látszik, hogy az elnevezésről van szó. Nekem mégis ez utóbbi kifejezésmód tetszik, ezért nem mondanám, hogy az angyal nem megfelelő helyen lenne, sem azt, hogy a lelket valamely végtag határolja be, hanem inkább az egész testben ott van, és ezért, amint Suarez ugyanott tanítja? Krisztus Testét az Eukarisztiában nem lehet a szó szoros értelmében meghatározni, hanem szakramentális értelemben."44 39 429 o. Quod verő impenetrabilitas non proveniat a quantitate quae est subjectum accidentium, sed ab extensione locali docet div. Thomas 3. p. qu. 76. art. 4. ad 2. ubi ait quantitatem panis et quantitatem corporis Christi non se mutuo excludere eo quod quantitas corporis Christi est sine extensione et dimensione ad locum. Nam quantitas sine extensione ad locum est in indivisibili, ac proinde partes ejus sunt sibi intime praesentes... nec possunt in extensione locali esse nisi ita ut tota in quolibet indivisibili repe- riatur, quomodo est corpus Christi in Eucharistia. 40 432. o. Priorem retinet res licet non sit extensa in ordine ad locum, quomodo corpus Christi in Eucharistia in quolibet puncto est cum omnibus membris eodem modo figuratis in ordine ad se, quo dum in terris conversaretur Christus Dominus figuratae erant. 41 496. o. Haec sententia est Molinae 1. p. qu. 52. art. 1. ubi praesentiam angeli ait esse accidens aliquod de praedicamento ubi; Suaresii 3. p. torn. 3. disp. 47. sect. 1. ubi de praesentia corporis Christi in Eucharistia idem sentit. 42 497. o. Nam ut conclusione 4. dicemus explicari non potest quare corpus Christi Domini constituatur totum in qualibet parte hostiae consecratae sine tali ubi seu modo praesentiae. 43 500. o. Denique id per quod corpus Christi in Eucharistia constituitur totum in toto, et totum in qualibet parte est accidens intrinsecum. 44 503. o. Ultimo ex dictis, videtur esse de nomine; posterior tamen modus loquendi mihi placet, et ideo nec angelum in loco inadequate, nec animam in brachio dicerem esse definitive, sed potius in toto corpore, ac proinde ut ibi docet Suarez corpus Christi in Eucharistia non est proprie loquendo definitive, sed sacramentaliter. 218
