Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Dolhai Lajos: Az Eucharisztia az évközi idő áldozás utáni könyörgéseiben
1. Az Eucharisztia teológiája a liturgiából kiindulva Dobszay László szerint: „Milyen jó lenne, ha a liturgikus szövegek mintegy 15-20 kulcsszavát szótárba foglalnánk17, és azután szisztematikusan tanítanánk..."18 Valóban hasznos lenne, ha a liturgia „kulcsszavaidra felhívnánk a hívek figyelmét, mert ezek a szavak önmagukban, egy kis magyarázat segítségével kifejezik és tanítják az Egyház hitét. Abban is igaza van a szerzőnek, hogy „a liturgikus szöveg nem ájtatos szavak összessége; pontos és körülhatárolható jelentésű kifejezéseknek, mondhatni kultikus terminus technikusoknak céltudatos alkalmazásával jön létre." Éppen ezért nagyon alkalmas arra, hogy az igaz hitre tanítson és neveljen. Megszívlelendő gondolat az is, amit XL Plus pápa fogalmazott meg a „Quas primas" kezdetű enciklikájában19: A népnek a hit titkaiba való beavatásában és azok által a lélek belső örömére való emelésében messze nagyobb hatékonyságot jelentenek a szent misztériumok ünneplései, mint az egyházi tanítóhivatal súlyos dokumentumai. Ezek ugyanis csak kevesekhez jutnak el, és inkább a műveltebbekhez, amíg amazok az egész népet tanítják. Ez csak egyszer, amazok évenként és szüntelenül beszélnek hozzánk. Ezek csak az elmét érik el, amazok a lelket és a szívet is üdvösen elérik, és ez nem lényegtelen, hiszen az ember testből és lélekből áll. A liturgikus ünnepeknek mind a kettőre hatást kell gyakorolniuk, hogy az Isten szavát a hit engedelmességével elfogadjuk, és azt életté is váltsuk. Nyilvánvaló, hogy az Eucharisztia liturgiájának is megvan a maga sajátos szókincse, szótára. Érdemes és tanulságos, sőt feltétlenül szükséges is tanulmányoznunk a szentmise imádságaiból kiindulva az Eucharisztia teológiáját, hiszen az Eucharisztia megünneplése élő kifejeződése annak, amit az Egyház az Eucharisztiáról hisz és gondol.20 A dogmatikus teológussal, H. Vorgrimlerrel együtt azt is állíthatjuk, hogy „az Egyház Eu- charisztia-értelmezése legmélyebben és legátfogóbban a liturgiában áll előttünk."21 A liturgiának pedig egyik legfontosabb elem a szó, ill. az imádságok, amelyek szüntelenül tanítják az Egyház hitét. Az első évezredben, főként az egyházatyák müsztagógikus katekézisükben22 és kommentárjaikban a liturgiából kiindulva foglalták össze az Eucharisztia teológiáját.23 Paschasius Radbertus „De corpore et sanguine" c. műve az, amely először rendszerező módon, a fogalmi gondolkodás segítéségével vázolja fel az ennek a szentségnek a teológiáját. A skolasztika korában elkezdődött, a tridenti zsinat után pedig szinte kizárólagossá vált az a módszer, amely spekulatív módon, a liturgikus összefüggésektől eltekintve tárgyalta az Eucharisztiát. Sajnálatos módon az elmúlt évszázadokban az Eucharisztia teológiája és liturgiája elszakadt egymástól. Nyilvánvaló, hogy ez a dichotómia nem helyes. Hidat kell tehát vernünk a teológia és a liturgia közé, mert 17 Léteznek ilyen szótárak, például: BLAISE A. - DUMAS A., Le vocabulaire latin des principaux thémes litur- giques, Turnhout, 1966; CABROL F. - LECLERCQ H., Dictionnaire d'Archéologie Chrétienne et de Litur- giques, Paris, 1907 kk. 18 DOBSZAY L, Jegyzetek a liturgiáról, Új Ember Kiadó, Budapest 2001,146. 19 XI. Pius pápának a Krisztus Király ünnepét elrendelő körlevele, SZÍT Budapest 1926, 18 20 Vö.: GIRAUDO, C, Eucarislia per la Chiesa. Prospettive teologiche sull'eucaristia a partire dalia „lex orandi", Morcelliana Gregoriana, Brescia, 1989. 21 VORGRIMLER, H., Sakramententheologie, Düsseldorf, 1987,169. 22 Az egyházatyák müsztagógikus katekéziséről, lásd DOLHA1 L, Az ókeresztény egyház liturgiája, JEL Könyvkiadó, Budapest, 2001, 84-102. 23 Vö.: BETZ., B., Eucharistie, in: HDG IV/a 68-85. 13
