Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Dolhai Lajos: Az Eucharisztia az évközi idő áldozás utáni könyörgéseiben
„képtelenség" tanulmányozni az Eucharisztiát anélkül, hogy ki ne nyitnánk a misekönyvet. Az Eucharisztia teológiájában az Újszövetség mellett lényeges szerepe van a liturgikus hagyománynak, mert ez is hűségesen tükrözi az Egyház hitét. Egyszerűbben megfogalmazva: Ha meg akarjuk tudni, hogy mit hisz az Egyház az Eucharisztiáról, azt nemcsak a hittankönyvekből és a teológiai tankönyvekből tudhatjuk meg, hanem a misekönyv szövegeiből is.24 A közelmúltban születtek már olyan kézikönyvek, amelyek együtt tárgyalják az Eucharisztia teológiáját és liturgiáját, vagyis az elméleti szentségtani kérdéseket, a liturgikus teológia meglátásait és a gyakorlati liturgikus kérdéseket.25 Minden tudománynak megvan a maga szótára, a sajátos szókincse. A teológián belül talán az Eucharisztiának van a leggazdagabb szótára, mert az Eucharisztia gazdag misztériumát a teológia is csak többféle szempontból közelítve tudta megvilágítani (vö. az Eucharisztia mint áldozat, lakoma, valóságos jelenlét). Az Eucharisztia szótárával, az Eucharisztia valóságát kifejező szavakkal, a lehető legteljesebb mértékben a liturgiában találkozunk.26 A liturgiát nem köti a fogalmi gondolkodás, a szintézisre való törekvés, s így az élet természetes gazdagsága szerint mutatja be számunkra az „Élet Kenyerét". Nemcsak azért hasznos ez a szótár, mert összhangban van a teológiával, hanem azért is, mert kiegészíti a „teológia szótárát". Olyan új szavakkal és szempontokkal ajándékozza meg az elméleti teológiát, ami megtermékenyítő hatással lehet a teológiára és az eucharisztikus közösség lelkiségére. Az Eucharisztia statikus szemléletmódját felválthatja a dinamikus látásmód, illetve a kettő szerencsésen kiegészítheti egymást.27 Nyilvánvaló, hogy nehézségekkel is találkozunk egy ilyen elemezés során. A misekönyv eucharisztikus szótárának összeállítása, és a szótár alapján az Eucharisztia teológiájának megfogalmazása, összeállítása nemcsak azért nehéz, mert egy misztériumról van szó, hanem más nehézségek is jelentkeznek. A legtöbb korlát és nehézség a liturgia nyelvével kapcsolatos. A nyugati egyház liturgiája is egy több évszázados hagyomány eredménye. A szentmise imádságainak nagy része évszázadokkal ezelőtt fogalmazódott meg. A nyelvi változatlanság ellenére is van változás a liturgia nyelvében, hiszen ismételten előfordul az, hogy ugyanaz a szó, illetve kifejezés manapság mást jelent, mint a megfogalmazás idején.28 Nehézséget jelent az is, hogy a római liturgia imádságait a klasszikus görög-római kultúrában felnevelkedett emberek fogalmazták meg.29 A megfogalmazás idején az „áldozat", a „lakoma" fogalmak mögött konkrét tapasztalat volt. A szentmise könyörgéseiben az áldozati terminológia és a lakomára vo~ 2i Vö.: HERMANNS, J. La celebrazione dell'Eucaristia. Per una comprensione teologico-pastorale delta messa secondo il Messale Romano, LDC, Torino, 1985, 5. (fordítás holland nyelvből). 25 Vö.: Eucaristia. Teológia e storia della celebrazione (szerk.: S. Marsili, A. Nocent, M. Augé, A. Chupungo), Anamnesis 3/2, Marietti, Roma, 1983. 26 Vö.: PISTOIA, A, Linguaggio e liturgia. Rassegna bibliografica, in Ephem. Liturgicae, 92 (1978) 214-237. 27 Vö.: GIRAUDO, C, „Lex orandi" e teológia deli' Eucaristia. Un saggio di teológia dinamica a partire dal Canone Romano, in Notitiae 24 (1988), 110-152. 28 Vö.: a hostia szó a klasszikus latinban és a régi liturgiában áldozatot jelent, manapság pedig több esetben is a nemzeti nyelvű fordítások ostyával fordítják. - A liturgikus latin megértéséhez nélkülözhetetlen segédeszközök MOHRMANN Ch. kézikönyvei: Etudes sut le latin des chrétiens, Ediz. di Storia e Let- teratura, Roma, 3 kötet: Le latin des chrétiens, Roma, 1960; Latin chrétien et médiával, Roma, 1961; Latin chrétien et liturgique, Roma, 1965. 29 Vö.: DOLHAI L., A római liturgia könyörgéseinek sajátosságai, in Magyar Papi Egység, 2001/1,19-24. 14
