Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 1-2. szám - Beran Ferenc: Munka és munkanélküliség
korúságnak" megfelelő 40-54 éves korcsoportnál alacsonyabb (7,57%).12 13 Ha a munka- nélküliség vizsgálatánál az etnikumokat is figyelembe vesszük, akkor még nagyobb aránytalanságot tapasztalhatunk. A legnagyobb a munkanélküliség a roma lakosság körében, amely egyes területeken eléri 45,5%-ot.!3 Ezek a magas százalékok azt mutatják, hogy az embereknek magas hányada bizonytalanságban vagy kifejezetten létbizonytalanságban él. A férfiak úgy érezhetik, hogy nem tudják betölteni a családfenntartó és a gyermekek előtti „példakép" szerepét, az édesanyák félnek attól, hogy gyermekeik hátrányos helyzetbe kerülnek a többi gyerekkel szemben, a fiatalok pedig arra gondolhatnak, hogy felesleges volt tanulni, ha a társadalom nem tart igényt a munkájukra. A legnagyobb bajban azonban az alacsonyan képzett kisebbségek vannak, akiknek szinte semmi esélyük nincs a felemelkedésre. Ezeket látva az emberben felmerül a kérdés, mit tehet az Egyház azért, hogy ezekben az emberekben ne sérüljön az egészséges önbizalom, az „istenképiség"? Az Egyház többféle módon is segítséget próbál adnia munkanélküliség megoldásához. Ezek közül a legfontosabbak: a munkához való jog védelme, a lelki segítség, és végül a gyakorlati, a gazdasági segítség, vagyis segítségnyújtás az átképzéshez vagy új munkahelyek létesítéséhez. Ezek közül az első, a munkához való jog védelme. AII. Vatikáni Zsinat utáni teológia felhívja a figyelmet arra, a munkanélküliség megítélésénél szemléletváltozásra van szükség. Az első, amit felfedezhetünk az Egyház szociális en- ciklikáinak elemzésénél, hogy azok elsősorban már nem a munkásosztály helyzetéről, hanem inkább a munkáról szólnak.14 A másik, amit felfedezhetünk, az egy sajátos hangsúlyváltoztatás. A korábbi megnyilvánulások inkább arról szóltak, hogy a munka az ember kötelessége, hiszen az ember a munkája által tudja kibontakoztatni önmagát, gazdagítani környezetét. Az újabb enciklikák elismerik az ember kötelességét, de aláhúzzák, hogy mivel a munka nem minden ember számára adott, ezért a mai világban többet kell beszélni arról, hogy a munka az ember alapvető joga.15 Az Egyház segítsége azonban írem merülhet ki abban, hogy elvi síkon harcol a munkához való jogért, hanem arra is szükség van, hogy az Egyház hivatalosan kiálljon a munkanélküliek mellett, és képviselje őket. Ilyen szempontból nagy jeletőségű „Az igazságosabb és testvériesebb világot" című püspökkari körlevél megjelenése, amely az evangélium szellemében szolidaritást vállalt az elszegényedett emberekkel. „Az Egyház kiáll a kitaszítottakért, a sehova nem tartozókért, síkraszáll minden diszkrimináció ellen az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében".16 A munkanélküli ember lelki épsége veszélyben van, ezért nagyon fontos, hogy az Egyháztól lelki segítséget kapjon. A lelki segítség akkor jó, ha segíti a rászorultat, hogy mielőbb megerősödjön, és képes legyen megoldani a problémáit17. A lelki segítség egyik legfontosabb kifejezése a szolidaritás vállalása. Jézus a názáreti programbeszéd12 Magyar Statisztikai Zsebkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1997. 41. 13 Igazságosabb és testvériesebb világot, A Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele a hívekhez és minden jó- akaratú emberhez a magyar társadalomról, Budapest 1996. 16. 14 LENHARDT V, Szociálteológia a levelező tagozat részére (fénymásolt jegyzet), Budapest 58., W. OCKENFELS, Kis katolikus társadalomtan, ÖLI, Budapest 1992. 59. 15 G. MATTAI, Etica dei lavoro e dominio sui beni in Tullio Goffi-Giannino Piana, Corso di morale 3 (Koino- nia), 424. 16 Igazságosabb és testvériesebb világot A Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele a hívekhez és minden jóakaratú emberhez a magyar társadalomról, Budapest 1996. 24. 12 D. MIETH, i. m. 102. 8
