Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)

2001 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A pátriárkák történetisége a modern biblikus kutatás tükrében

Teológia 2001. 1-2. szám RÓZSA HUBA A pátriárkák történetisége a modern biblikus kutatás tükrében (I. rész) A pátriárkák történetiségének kérdése a 19. század második felétől került a biblikus kutatás előterébe azzal, hogy /. Wellhausen kidolgozta elméletét a Pentateuchus kelet­kezésének magyarázatára. Napjainkig nem csökkent a téma iránti érdeklődés, és az el­telt időszakban a kutatók álláspontja a kérdésben a bizalom és a szkepszis között inga­dozik. A TÖRTÉNETISÉG PROBLÉMÁJA A pátriárkák történetiségének problémája a Genesis elbeszéléseinek adottságaiból következik. Mindenekelőtt az elbeszélések többrétegűségére kell rámutatnunk. Megállapítható, hogy az elbeszélésekben korábbi és későbbi időszakok viszonyai keverednek, azaz az elbeszélők saját koruk viszonyait vetítik vissza a pátriárkák idejé­be, amelyeket nem lehet mindig elkülöníteni egymástól. A történeti többrétegűség nem mindig ad lehetőséget a pátriárkák eredeti viszonyainak megállapítására. Nehéz­séget jelent az is, hogy a pátriárkái történetekben megjelenő jogszokások, személy- és helységnevek nemcsak a pátriárkák korának tekintett Kr. e. 2. évezredre, hanem az 1. évezredre is jellemzőek, így nem nyújtanak egyértelmű eligazítást a historicitás kérdé­sére. További nehézséget jelent, hogy a Genesis elbeszéléseiből hiányzanak a konkrét uta­lások a korabeli történelemre, s ezért az azonosítás csak közvetve lehetséges, vagyis a szövegek elemzéséből levont következtetésekre vagyunk utalva. A szövegek adottságai pedig - mint már említettük - nem egyértelműek. Végül említeni kell a Genesis elbeszéléseinek irodalmi műfaját. Ezek az elbeszélések nem tartoznak a történetírás műfajához, hanem fokozottan az elbeszélő elemek érvé­nyesülnek bennük. A kutatás a hagyományosan monda műfaji meghatározást adja ne­kik, és eredetüket a szájhagyománnyal hozza összefüggésbe, amelyet az újabb kutatás viszont már nem fogad el fenntartások nélkül. Mindenesetre történetiségüket csak mű­faji-elbeszélő sajátosságaikkal lehet értékelni. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom