Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 3-4. szám - Vanyó László: Az ókeresztény ikonográfia eredete
telő kápolna és a templom között. Alaprajza legtöbbször négyzet, vagy a négyzet variációja, nyolcszög, van, amikor hatszög, hétszög, tizenkétszögletű. Keleten főként ezt a sémát egyesítették az egyenlő szárú kereszttel. A korai keresztény épületek szimbolikájának értelmezése ha nehéz, akkor az épületeken megjelenő korábbi gyökerekből sarjadó számmisztikának mint formát meghatározó elemnek a megállapítása végképpen nehéz.24 Szögleteinek számához elméletek kapcsolódtak. A 8 a pythagoreusoknál az igazságosság és a mennyei harmónia száma, valamint a tökéletes testé. A 7 összekapcsolódott a 8-cal a Mithrasz-kultuszban. A zsidóknál a nyolcadik nap volt a körülmetélés napja. A feltámadása után mindig a 8. napon jelenik meg Krisztus tanítványainak (Jn 20,26), mint a feltámadás új élete.25 A 4. században az egyházatyák a kereszttel kapcsolják ösz- sze a keresztséget, a keresztelő medencét.26 A baptisteriumban a kereszt mint dekoráció magát Krisztust jelentette, az Ef 5,14 értelmében: „Ébredj, aki alszol, támadj fel a halálból, és Krisztus rád ragyog" - idézi a levél íz 60,1-3-at. Ez a szentírási vers mindmáig a húsvét hetében a liturgia állandó eleme. A katakombák freskói ábrázolták a keresztelést is, és Jézus megkeresztelését is. Az első esetben két sematikus figura látható, az egyik kisegíti a folyó vizéből a másikat. A második esetben a festő „historizál", érzékelteti: Keresztelő János teveszőrből készült bűnbánati ruhát hordja, Krisztus viszont a messiási papságot jelentő tunicát és dalmatikát viseli. A S. Marcello et Pietro katakomba freskóján Keresztelő János Jézus fejére teszi a kezét! Ez nincs benne a kánoni Újszövetségben! A gesztust - ha átlagkeresztényről volna szó - azonosíthatnánk a bérmálással. Jézusnál erre nincs lehetőség. Ellenben a 2. században Tatianosz által összeállított Diatesszaron szövegében ez olvasható volt: Keresztelő János Jézus fejére tette jobbját, hiszen ő Zakariás pap fia volt, és átruházta Jézusra a pap-messiási rangot. Szent Efrém Diatesszaron kommentárjából mindezt megtudhatjuk. A Pontianus-katakomba keresztelő medencéjéhez levezető lépcsők falán jelenik meg a IJantokrator alakja, amelyet kiegészít Jézus Jordánban való megkeresztelésének jelenete, tőle még lejjebb egy „crux gemmata". Ez a Krisztus-ábrázolás semita vonásokkal ábrázolja a Megváltót, aki ugyanakkor Christus-Magister is, azaz, az ábrázolás egyesíti az eszkatológikus és a kateketikus aspektust. A legkorábbi, nem katakombában található, általunk ismert baptistierum a Dura- Europosz-i a 3. sz. második negyedéből. A lakóházból kialakított templom közvetlen szomszédságában található, és tanúja annak, hogy már a bazilikális struktúrák megjelenése előtt keresték a baptisterium építészeti megoldását. A keresztelő kápolna a ház északnyugati falához csatlakozik, medencéje valamivel mélyebb 60 cm-nél, ami csak le- öntéses keresztelést tett lehetővé. A medence fölé azonban baldachint emeltek, ami mutatja, hogy a bazilikákban az oltár fölé emelt baldachin sem volt a császári udvari rituá24 E. W DEICHMANN: „Inwieweit die übrige allgemeine, fast ausnahmalos aus älteren Wurzeln harvor- gehende Zahlensymbolik in der frühchristlichen theologischen Literatur auch in der frühchristlichen Architektur formbestimmend gewirkt hat, muss weitgehend offen bleiben." Einführung in die Christliche Archäologie, Darmstadt, 1982, 92. old. 25 Vö. Barnabás-levél, 15,9. ÓÍ 3,240^1. old. 'további magyarázatok: AMBROSIUS, De mysteriis, 111,19; De sacramentis, 0,1-11. 26 CHRYSOSTOMUS, Horn in Jo XXIV,2 PG 59;144; NÜSSZAI SZENT GERGELY, Nagy Kateketikus Beszéd 35, ÓÍ, 6,558-562. old.; JERUZSÁLEMI SZENT KÜRILLOSZ, Müsztagógikus katekézis, 111,1-2, Jeruzsá- lemi Szent Kürillosz összes művei, Budapest, 1995, 232-233. old. 85
