Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 1-2. szám - Vanyó László: Üdvtörténet, egyháztörténet, politikai teológia
többé kardot nemzet nemzet ellen, nem tanulják többé a hadviselést" jövendöléseit. Az egyháztörténet Krisztus utáni korszaka az egyház harca a ״régi istenek", a ״démonok" ellen100. A római állam és a kereszténység mélyen összefüggő valóságok Euszbiosznál, hiszen a római az utolsó világbirodalom, a kereszténység az utolsó világvallás. Mi tulajdonképpen az Euszebiosz által írt Historia ecclesiastica? Mindannak egy- ségbe foglalása, amit fentebb elmondtunk: olyan magaslati pont, ahonnan kilátás nyí- lik visszafelé a múltba egészen a világ teremtéséig, de nem zárul le a jelennel, hanem határozott jövő horizontja van az eszkhatonnal. Euszebioszt számos szál fűzi a zsidó történelemszemlélethez, de nála a történelem menete artikuláltabb: a próféták jővén- dőlései beteljesültek Krisztusban, Krisztus jövendölései is már részben beteljesedtek101. A prófécia igen nyomós érv Euszebiosznál102. Igaz, Jusztinosz is így érvelt a 2. szá- zadban Apológiájában. Euszebioszt nem kevés kárörömmel tölti el, amikor Porphü- riosznál azt látja, hogy mennyire allegorizálnia kell az oraculumokat. Feljegyzések szerint Nagy Konstantin megparancsolta Porphüriosz Keresztények ellen írt művének megsemmisítését10·1, aminek azonban nem lehetett valami nagy eredménye, a mű pél- dányai később is közkézen forogtak, amit Laodikeiai Apollinarisz ellene írt cáfolta bi- zonyít- Euszebiosz is írt huszonöt könyvet Porphüriosz ellen, amelyből azonban csak töredékek maradtak meg. Euszebiosz egyes kritikusai úgy látják ma is, hogy a caesarei püspök valójában a saját Nagy Konstantinétól elválaszthatatlan történetét írta meg Hisztoria Ekklesziasz- tiké címen104. Az Egyháztörténet X. könyvébe Euszebiosz bekebelezett számos olyan dokumentumot is, amelyek nem voltak publikusak, a nagyközönség számára nem voltak hozzáféhetők. Néha ezek miatt is kétségbe vonták a történetíró szavahihető- ségét105. Az Egyháztörténet mellett fontos forrásmunkák a Laus Constantini, Vita Cons- tantini. Valójában ez utóbbiak az Egyháztörténelemmel együtt Demonstratio Evan- gelica-k. Euszebiosz történeti munkái egy hallatlanul felgyorsult történelmi menet- nek a tanúi. Ezek a művek a világuralomra jutott Logoszt ünnepük, akiért a múlt- ban annyian szenvedtek és akiben annyian reméltek. Mindez minősíthető úgy is, hogy Euszebiosz megalkotta a politikai teológia mintapéldányait. Gyökerei azonban az apologéták politikai teológiájába nyúlnak. 11. Euszebiosz politikai teológiája- Euszebiosz a ״lelkipásztor" Nagy Konstantinnak igen nagy szerepe van Euszebiosz történeti összképében. Ez ugyanis a végső világkorszak kiemelkedő uralkodója, minek következtében eszkha- tológikus karaktere is van, bár Euszebiosz messze nem apokaliptikus, vagy millenna°0ז Egyháztörténet, V, praef. 3-4. Óí 4,188-189. old. 101 Erről is írt egy könyvet, amelyet Euszebiosz utólag mint 4. könyvet bedolgozta a Theophaneiaba. 102 A pogány szerzőknél is hivatkoznak orákulumokra történeti művekben. SCH1AARTZ, E.; Eusebios, Griechische Geschichtschreiber, Koehler et Amelang, Leipzig, 1959, 526. old. 103 Levele megtalálható: GELASIUS, Hist. Eccl. 11,36; SOKRATÉSZ, Egyháztörténet, 1,9,30. Óí 9,66-67. 104 R. M. GRANT: The Case against Eusebius or, Did the Father of Church History write History? Studia Patristica, vol. XII, Texte und Untersuchungen 115, Berlin, 1975, 421. old. 05י B. H. WARMINGTON: The Sources of some Constantinian Documents in Eusebius Ecclesiastical His- tory and Life od Constantine, Studia Patristica XVIII, Kalamazo, Michigan, 1985, 93-98. old. 79
