Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 1-2. szám - Vanyó László: Üdvtörténet, egyháztörténet, politikai teológia
den Krisztus előtti korszakot és évezredet egy korszakba foglaljon össze, és beolvassza az ״anakephalaiószisz"-ba. Ha négy korszakról beszélt, akkor az az Úr négyféle tévé- kenységét jelenti az idők folyamán: istenségének megcsillantása a pátriárkák korában, papi tevékenysége a törvény korában, alázatossága a megtestesülésben, a Szent Lélek megadása az Egyházban74, amik nem négy elmúlt korszaknak felelnek meg75 mert összegződnek a végső korban. 9. Alexandriai Kelemen és Órigenész Alexandriai Kelemen tud az üdvtörténet különböző korszakairól, de elég általános- ságban szólt ezekről: Isten adományai különbözők nemzedékekként és korokként76. Mellőzi a hétezer év meghatározását, a hetes felosztást, a hetedik napot említi, azt a ״apatheia", a nyugalom napjának mondja77. Kelement jobban érdekli a hét napon, vagy hét évezreden is túl bekövetkező nyolcadik nap, az ogdoasz, az örök boldogság nem is annyira kora, mint inkább állapota. A hét korszakról helyenként úgy beszél, mint a Barnabás-levél, vagy Irenaeus, de egészen más jelentése van ennek nála, mert nem sokat törődik azzal, hogy hét egymás után következő korszakról szól-e, vagy a hét égről, amelyen túl kell emelkedni ahhoz, hogy a keresztény az üdvösség nyugal- mába bemenjen. Csak az érdekli, hogy a ״gnosztikus"-nak el kell hagynia a testet és a bűnt, hogy találkozhasson Istennel. Órigenész álláspontja sem igen különbözött Kelemenétől. A Kivonulás könyvében az izraelitának az ötödik napon kétszeres mennyiséget kellett szednie a mannából: az élet hat nap, mert Isten hat nap alatt teremtette á világot, a hatodik napon a kérész- tényeknek kétszeresen meg kell dolgozniuk az itteni lenti szerzeményért, mert már odafönn élnek78. Órigenésznél a hét korszak nem is lehet más csak jelkép, az üdvös- ség folyamat, amely addig tart vagy ismétlődik, amíg Isten nem lesz minden minden- ben (lKor 15, 28). Az alexandriai tanító ellensége volt minden millennarizmusnak, miközben az Ó- és Újszövetség folytonosságát és egységét messzemenően képviselte a gnosztikusokkal szemben. Mind Alexandriai Kelemen79, mind Órigenész ismeri a történelem öt korszakra va- ló felosztását, a szőlőmunkásokról mondott példabeszéd (Mt 20,1-16) a kiindulási pont a magyarázathoz: a piacra korán reggel kimenő szőlősgazda az Atya, aki meg- bízta Ádámot és Évát a vallás szőlőjének művelésével; másodszorra kiment, szövetsé- get kötött Noéval, harmadszorra Ábrahámmal, negyedszerre szövetséget kötött Mó- zessel, hogy vigye ki a népet Egyiptomból, és törvényt adott a pusztában, végül az ötödik korszak - a nap tizenegyedik órája a példabeszédben - az Úr eljövetele80. Alexandriai Kelemen él a történelem négyes felosztásával is, ami Szent Páltól ered, ezért nem elhanyagolható nála sem. A hébereknél isteni inspiráció hatására prófétái74 AH 111,11,8 PG 7;889-890; IV,36,7 PG 7;1097BC. 75 Elődje azonban Irenaeus AH 1,10,3 Fontes Christiani, Herder, 1993,199-200 (PG 7;556A); AH III, 11,8 (PG 7;889 B). 77י Strom. VI,13,106. GCS 15,485. old. 77 Strom VI,58,2. GCS 15,561. old. 7« Horn in Ex. 7,5; SC 321,220-226. old. 79 Eclogae propheticae, 51. GCS 17,151. old. »<י ORIGENES, Comm in Matth. 15,32 PG 13; 1348 BC. = 73 -----
