Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 1-2. szám - Vanyó László: Üdvtörténet, egyháztörténet, politikai teológia
nak (Egyház) rendjét, amely sorozatos szabályzatmódosítást feltételezett. A kérész- tény szerzőknél a historia kutatást, tudást jelent. Megérdeklődött tudást, tehát tudást, amely emberi közvetítőn keresztüljut valaki birtokába4, jelenthet ״facta"-1, tényeket5, jelentheti az ószövetségi történetírókat6, jelenthet félreértett történeteket7. A kereszténység az üdvtörténet és filozófiatörténet folytonosságában az ókorban olyan kérdéseket vetett fel: hogy ez vajon folytonosság-e a zsidó történelmen belül, a történelem alá van-e vetve Jahve törvényének, amelyet a Sinai hegyen kinyilatkozta- tott? Miként viszonyult mindez a hellén hisztoriához? Bibliai fogalmak, mint ״oikonomia", ״historia", ״descriptio" folyamatos esemény- sorozatot jelentenek, vagy: az esemény csak az, amikor Jahve beavatkozik? A héber- ben nem is volt szó a ״történelemre", amely ennek következtében emberi avatatlansá- gok és isteni közbelépések sorozata8.Ugyanakkor remek történeti elbeszéléseket hagy- tak hátra. Erre példa a 2 Sám 13,11-16. A történeti leírások azonban mindig valami kétséget is ébresztenek, hogy nem a redaktor beavatkozásainak köszönhetőek-e, és ak- kor ez az egész igen közel kerül Hérodotosz elbeszélő művészetéhez, egyáltalán a hel- lén felfogáshoz, amelyben az orákulumoknak a történelemben is igen nagy szerepük van. Ha azonban a héber felfogás sem annyira eredeti, mint amilyennek gondoltuk, akkor az egész ókori történetírás azonos horizontot tételez fel, legyen az zsidó, görög, vagy keresztény. Ám az nem perdöntő, hogy vajon egy nyelvnek van-e szava a ״tör- ténelemre", sokkal fontosabb az, hogy tudatában van-e annak, hogy mi az, ami tör- ténelmet indíthat útjára. Mert nemcsak az események alakítják a kor emberét, hanem a szilárd hit is formálja és alkotja a történelmet9. Azt az emberképet, amelyet ma- gunkról alkotunk, többnyire a történelem produktumaként fogjuk fel, már-már túl- zott magától értetődéssel, mintha igazában azt is tudnánk, hogy voltaképpen mi is az a valami, amit történelemnek nevezünk. A történelemértelmezésből fejlődött ki a tör- ténetírás Izraelben is. Igaz-e E. Schwartz tézise, hogy a történetírás a hellének alkotá- sa?10 Az ő véleménye azonban árnyalt, több tanulmányt is szentelt a kérdésnek, ame- lyek fejlődési útját is tükrözik11. 2. A FOGALMAK KÜLÖNBSÉGE Az külön kérdés, hogy a görögök történelemről alkotott elgondolása mennyire te- kinthető egységesnek. Hérodotoszt és Thuküdidészt szokták összehasonlítani. Héro4 ORIGENES, In Jo 6,212,130,30, PG 14:237 B 5 ORIGENES, Horn in Jer 19,15. 6 ORIGENES, Horn in Jer 19,15. 7 ORIGENES, De Princ. 4,2,8, PG 11:373 A. 8 E. FASCHER: Antiké Geschichtsschreibung als Beitrag zum Verstandis dér Geschichte, Socrates und Christus, Beitráge zűr Religionsgeschichte, Leipzig, Koehler et Amelang, 1959, 7-8. old. 9 Antiké Geschichtsschreibung als Beitrag zum Verstandnis dér Geschichte, Socrates und Christus, 14. old. 0 Geschichtsschreibung und Geschichte bei den Hellénén, Die Antiké IV; 1928, 14-30. 1 Uber das Verháltnis dér Hellenen zűr Geschichte, ״Logos", Internationale Zeitschrift für Philosophic und Kultur, Bd. IX, 1920, Heft 2, S. 171-187.; Geschichtschreibung und Geschichte bei den Hellenen, Die Antiké, 4, (1928), S. 14-30; Über Kirchengeschichte, Nachrichten von der K. Gesellschaft dér Wis- senschaften zu Göttingen, Geschaftliche Mitteilungen, 1908, S. 106-122. Ezek megtalálhatók a Ge- sammelte Schriften Bd 1. Walter de Gruyter, Berlin, 1963, 47. kk; 67 kk; 110 kk. 62
