Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 1-2. szám - Rózsa Huba: Az Emberfia-hagyomány az Ószövetségben és az apokaliptikus irodalomban
be, az eszkatologikus üdvösség közvetítésében pedig különleges szerepet tölt be. A to- vábbi szövegek (58-59, főként 62; 63; 69) az Emberfia alapvízióban megrajzolt alak- jától több szempontból különböző, ״Választottnak" nevezett eszkatologikus bíróval azonosítják. Ezekben a szövegekben a terminológia is változik. Az alapvízióban az Emberfia etióp megnevezése walda sabe=״emberfia", ehelyett a harmadik képes beszéd walda be'esi = ״a férfinek a fia" (62,5; 69,29) vagy a bonyolultabb walda equala emma'chejaw = ״az élők anyja ivadékainak fia" (62,7.9.14; 63,11; 69,26.27) kifeje- zéseket használja. A képes beszédekben az Emberfia alakjának még egy további bőví- tését jelenti a Messiással való azonosítása (48,10;52,4). Meglepően új vonás a képes beszédek zárófejezeteiben (70-71), amikor Hénok elragadtatik mennybe és Emberfiává intronizáltatik. A mennyei világba történt fölvétele alkalmassá teszi eszkatologikus feladatának betöltésére. A jelenet az Emberfiává intronizált Hénok példaszerű igaz vol- tát emeli ki, így lehet az igazak példaképe és útmutatója. A 4. Ezdrás könyve Az Emberfia-hagyomány másik fontos tanúja a 4. Ezdrás könyvének46 nevezett zsidó apokrif apokalipszis47. A könyv jelenlegi formájában az 1-2. és a 15-16. fejeze- tek keresztény kiegészítések48, míg a 3-14. fejezetek zsidó apokrif apokalipszis. Ezért a továbbiakban, amikor a 4. Ezdrás könyvről beszélünk, a 4. Ezdrás 314־ fejezetekről M' Az Emberfia témával foglalkozó fontosabb tanulmányok és monográfiák 4. Ezdrás könyvében a szövegkiadásokon kívül (a témára vonatkozóan lásd rnég a 1. lábjegyzetnél felsorolt irodalmat): SCHÜRER; E., Geschichte des jiidischen Volkes im Zeitalter Jesu Christi, III, Leipzig 1909, 315-335 old.; HAKNISCH, VV.,Verhangnis und Verheissung der Geschichte. Untersuchungen zum Zeit- und Geschichtsverstándis im 4. Buch Esra und in der syr. Baruchapokalypse (FRLANT 97), Gottingen 1969; MÜLLER, K., Menschensohn und Messiás. Religionsgeschichtliche Voriiberiegungen zum Menschensohnproblem in den Synoptischen Evangelien, BZ 16 (1972) 161-187; 17 (1973) 52-66 old.: Studien zűr frühjüdischen Apokalyptik, SBAB 11, Stuttgart 1991, 279-322 old.; MÜLLER, U. B, Messiás und Menschensohn in jiidischen Apokalypsen und in der Offenbarimg des Johannes (StNT 6), Gütersloh 1972; COLPE, C., Art. ״Ó υιός τοϋ άνθρωπον'’: ThWNT Vili., 429,25-431,20 old.; SCHREINER, J., Das 4. Buch Esra, JSHRZ Bd. V/ Ueferung 4, Gütersloh 1981, 291-309 old.; STONE, Μ. E., The Concept of the Messiah in IV Ezra: Judaism and Their Messiás at the Thrn of the Christian era, J. Neusner-W. S. Green-E. S. Frerichs szerk., Cambridge 1987, 209-224 old.; COLONS, J. J., The Son of Man in First-Century-Judaism, NTS 38 (1992) 448-466 old.; KOCH, K., Messiás und Menschensohn. Die zweistufige Messianologie der jiingeren Apokalyptik (1992): Vor der Wende der Zeiten. Gesammelte Aufsátze Bd. III., Neukirchen-Vluyn 1996, 235-266 old. 47 A bibliai és bibliánkívüli irodalomban több Ezdrás nevével fémjelzett írást ismerünk. A héber nyelvű Bibliában egy Ezdrás és Nehemiás nevű írás létezik. A héber Biblia ókori görög nyelvű fordításában a Szeptuagintában Ezdrás és Nehemiás könyve egyetlen könyv, jele Ezdrás β. Előtte egy apokrif írás, az Ezdrás a található, amely részleteket tartalmaz a bibliai 1-2. Krónikák valamint Ezdrás és Nehe- miás könyvéből. Ezt a könyvet a nyugati hagyomány 3 Ezdrás könyve néven ismeri. A Vulgatában Ezdrás és Nehemiás könyve mint 1. és 2. Ezdrás könyve szerepel (azaz Nehemiás=2. Ezdrás). Ezen- felül ismert még egy további 4. Ezdrás könyve nevű apokrif apokalipszis, amelyről a továbbiakban tárgyalni fogunk. A 3. és 4. Ezdrás könyvének latin nyelvű szövegét a Vulgata több kézirata tártál- mázzá. Görög nyelven fennmaradt még egy Ezdrás apokalipszis is, amely függ a 4. Ezdr 3-14-tői, de mégis önálló mű, számos keresztény kiegészítést tartalmaz. A 4. Ezdrás könyvére vonatkozóan bőséges irodalmi utalásokkal lásd SCHREINER, J., Das 4. Buch Esra, JSHRZ Bd. V/ Lieferung 4, Gütersloh 1981, 291-309 old.; SAEBO, M., Art. Esra/Esrascliriften, TRE 10, 1982, 374-386 old., 381 köv.; HAHN, E, Frühjüdische und urchristliche Apokalyptik. Eine Einführung, BThSt 36, Ncukir- chen-Vluyn 1998, 63-74 old. 48 Az 1-2. fejezeteket később 5. Ezdrás, a 15-15. fejezeteket pedig 6. Ezdrás könyvének nevezték. 49
