Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 1-2. szám - Rózsa Huba: Az Emberfia-hagyomány az Ószövetségben és az apokaliptikus irodalomban
tó29. A képes beszédek keletkezésének kora vitott a kutatók körében, minthogy nem léteznek belőle arám vagy görög nyelvű töredékek30. A kérdésben S. Uhlig álláspont- ját fogadjuk el (lásd részletesebben a 24. lábjegyzetben). Az általa felsorolt szerzőkön kívül hasonló nézeten van Μ. T. Wacker és F. Hahn31. Eszerint kétségtelen, hogy a traktátus a könyv későbbi rétegeihez tartozik, amelynek részei Kr. e. 1. században, in- kább annak közepétől a Kr. u. 1. század közepéig terjedő időszakban keletkeztek a zsi- dóság körében és ott is hagyományozták. Esetükben ősibb eredetű és egyértelműen zsidó apokaliptikus tradícióról van szó. A záróredakciója a Kr. u. 1. században történt, s ekkor kerültek a 70. köv. fejezetek is a traktátushoz. A képes beszédek nem egységesek, bennük egy sor viszonylag önálló rész találha- tó32, és a képes beszédek jelenlegi formájában több réteggel kell számolni33. Bizonyos többrétegűség nyomait találjuk az Emberfia alakjának megrajzolásában ill. értelmezé- sében is. A képes beszédekben a szemléletmód és a terminológia34 alapján megkülön29 A képes beszédek traktátusa öt részből áll: 37. fejezet bevezetés; 38-44. fejezet első képes beszéd; 45- 57. fejezet második képes beszéd; 58-69. fejezet harmadik képes beszéd; 70-71. fejezet befejezés. 30 A képes beszédek keletkezésére nézve kiváló összefoglalás további irodalmi utalásokkal UHLIG, S., Das Aethiopische Henochbuch, 573-575 old. Eszerint a kutatók között két álláspont alakult ki. Az egyik álláspont szerint a képes beszédek megfogalmazása a makkabeusi időben (Kr. e. 1. század) tör- tént, többek szerint ennek a periódusnak a végén, vagy kevesek szerint a keresztény időszámítás kö- rül; - másik álláspont a későbbi datálást képviseli, amely szerint a megfogalmazás a keresztény idő- szakban jött létre, az egyes szerzők a Kr. u. 1. és 2. század között különböző időpontokat jelölnek meg, többségükben az 1. századot. Az utóbbi késői datalás képviselői a keletkezést túlnyomóan ke- resztény körökben keresik. UHLIG, S. maga a korábbi datálást, tehát az első álláspontot fogadja el s erre megfelelő argumentumokat is felsorol. A képes beszédekben ősibb hagyomány van jelen, ame- lyet megerősít a képes beszédek és a korabeli zsidó irodalom egybevetése. Olyan egyértelműen zsidó apokaliptikus tradícióról van szó, amelynek kereszténység előtti karaktere vitathatatlan. Végső kö- vetkeztetése szerint a képes beszédek egyes részei már makkabeusi időben, más részek a Kr. e. 1. szá- zad második felében, míg ismét mások a keresztény időszámítás után keletkeztek. A záróredakció vi- szont a Kr. u. 1. században történt, amikor 70 köv. fejezeteket is a korpuszhoz csatolták. A képes be- szédek traktátusa nem keresztény, hanem zsidó körökben keletkezett és ott is hagyományozták. A képes beszédek a korai keresztény csoportok körében is ismertek voltak. Az iránta való érdeklődést elsősorban a krisztológiai szempontok váltották ki, de ez nem a keletkezéstörténethez hanem a ké- pes beszédek hatástörténetéhez tartozik. További irodalmi utalásokat a szerzők véleményének ismer- tetésével 1980-ig, majd 1990-ig lásd KUMMEL, W G., Dér persönliche Ansprucb Jesu, ThR N. E 45/1 (1980) 50-70; Dér persönliche Anspruch sowie dér Prozess und Kreuzestod Jesu, ThR N. E 56/4 (1991) 392-420: Vierzig Jahre Jesusforschung (1980-1990), BBB 91, Bonn 1994, 340-374. 661- old. 31 WACKER, M.T., Art. Henochschriften, (1991) NBL II, 117-118 kol.; HAHN, E, Frühjüdische und urchristliche Apokalyptik, 54-55 old. 32 Ezek a következők: kijelentések az égi bölcsességről (42.f.), a Noé hagyomány (54,7-5,2; 65,1-67,13 (68,1-69,257), és a behemótról és a leviátánról szóló 40. fejezet, lásd HAHN, E, Frühjüdische und urchristliche Apokalyptik, 55 old. vö. LIHUG, S., Das Athiopische Henochbuch, 573 old. 33 A képes beszédek rétegeire ill. forrásaira vonatkozó álláspontokról rövid irodalmi utalásokkal doku- mentáit összefoglalást lásd UHLIG, S.,Das Athiopische Henochbuch, 573 old. Tájékozódás tekinteté- ben talán leginkább irányadó lehet HAHN, F. megállapítása (Frühjüdische und urchristliche Apó- kalyptik, 55 old.), amely szerint a következő három réteggel számolhatunk: a képes beszédek alap- állománya; beillesztések, amelyekből legalább a Noé hagyomány ősibb mint a képes beszédek; s vé- gül a a Hénokra vonatkozó szakaszok, amelyek a képes beszédeknek a könyv egészébe történő in- tegrációját szolgálták. 34 Az Emberfia alakjának etióp megnevezése az alapvízióban (etióp Hén 46-47; 48,2-7) walda sa- be=״emberfia", ehelyett a harmadik képes beszéd a walda be'esi=״a férfinek a fia" (etióp Hén 62,5; 69,29) vagy a bonyolultabb walda equala emma'chejaw=״az élők anyja ivadékainak fia" (etióp Hén 62,7.9.14; 63,11; 69,26.27) kifejezéseket használja, mindig mutató névmással pl. az Emberfia. 43
