Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 1-2. szám - Rózsa Huba: Az Emberfia-hagyomány az Ószövetségben és az apokaliptikus irodalomban
két irányban keresnek a kutatók megoldást. Az egyik szerint a Dán 7. fejezet irodai- milag egy heterogén szövegelemekből összetett, mint pl. a négy vadállat vízióból és az Emberfia vízióból álló kompozíció* 18. A másik irány a 7. fejezetet jelenlegi formájában fokozatos bővítés ill. növekedés eredményének tekinti19 vagyis a 7. fejezet alapstruk- túrája már kezdettől megvolt, s ez a struktúra gazdagott további részletekkel. A bő- vítés a szöveg aktualizálásának következménye. Az utóbbi, második megoldást fogad- juk el: a szöveg első megfogalmazása másodlagos kiegészítéseken és értelmezésen esett át, amely legjobban a ״Fölséges szentjei" kifejezés tartalmi változásán ragadható meg. A másodlagos kiegészítés ill. értelmezés a látomás eredeti megfogalmazásának a IV. Antiochosz Epifanész vallásüldözésének viszonyaira való aktualizálásából magyaráz- ható. A Dán 7. fejezet összetettségével foglalkozó megállapításokból itt csak a biztos- nak tekintett és mindenki által elfogadott minimumot említjük. Eszerint másodlagos kiegészítések a következők: 7,70β8.11a.20-22.24:25a.(25b?). Az Ősöregről és az Emberfiáról szóló látomásban (7,9-13) az istenellenes hatalma- kát jelképező vadállaton hozott ítélet után az ״emberfiához hasonlónak" adatott át az örök uralom. Mint már említettük, a látomás magyarázata szerint (7,15-27) az em- berfiához hasonló azonosíttatik a Fölséges szentjeivel (18.21.22.25 v.) ill. Fölséges szentjeinek népével (27. v.), amennyiben ők azok, akik az örök uralmat átveszik. Fel- merül a kérdés, hogyan kell ez utóbbi két kifejezést értelmezni. A kutatástörténet ar- ról tanúskodik, hogy a probléma megoldásában az álláspontok megoszlanak20. zásából jött létre. A szöveget részletes elemzés alá veti, és lényegében a M. Noth által felállított rége- két állapítja meg. Azt az álláspontot képviseli, hogy a négy vadállat-látomást (a M. Noth szerinti I. réteg) már III. Antiokhosz idején egyesítették az Ősöreg és Emberfia látomással (a NOTH, M. szerin- ti III. réteg), amíg a IV. Antiokhosz Epifanészre való utalások (a NOTH M. szerinti II. réteg) a leg- utolsó kiegészítő réteg. MÜLLER, K. (Dér Menschensohn im Danielzyklus: V FS. A. Vögtle. Jesus und dér Menschensohn, R. Pesch-R. Schnackenburg szerk., Freiburg i.Bg. 1975, 37-80: Studien zűr früh- jüdischen Apokalyptik, SBAB 11, Stuttgart 1991, 229-278 old.) szintén abból az alapállásból indul ki, hogy Dán 7. fejezete nem eredeti egység, hanem ősibb elemekből és motívumokból alakult ki, amelyek ősibbek mint a kompozíció. Figyelme elsősorban arra irányul, hogy elkülönítse a szöveg- ben az ősibb Emberfia-hagyományt, amelyet részben a szöveg elemzése alapján, részben az etióp Hénok képesbeszédeivel való egybevetésével állapít meg a 7,9.10.13.14 versekben. HAAG, E. ellentét- ben E Weimarral és K. Müllerrel arra a megállapításra jut: a Dán 7. fejezet nem heterogén szöveg- elemekből álló kompozíció, a négy állat vízió és az Emberfia vízió az alapréteg részei és összefüggő egységet alkotnak. Az alapréteget az aktualizálás folyamatában a konkrét történeti helyzetre tekin- tettel bővítették (Dér Menschensohn und die Heiligen (des)Höchsten. Eine literar-, form- und tradi- tionsgeschichtlicheUntersuchung zu Dániel 7: The Book of Daniel (BETL 106), A. S. Van Dcr Woude szerk., Leuven 1993, 137-185 old.) 18 Lásd pl NOTH, M., MÜLLER, K., vagy WEIMAR, E 19 Lásd pl. HAAG, E. 20 A következő vélemények merültek fel (bővebben lásd KOCH, K., Das Buch Dániel, Darmstadt 1980, 234-239 old ): a Fölséges szentjei az égi seregek Isten udvartartásában és nem Izrael népe (NOTH, Die Heiligen des Höchsten (1955): Gesammelte Aufsátze zum Altén Testament (ThB 6), München 19662, 274-290 old.; HAHN, E, Christologische Hoheitstitel, 17 old.; COLPE, C, Art. ״ö υιός του άνθρωπον", ThWNT Vili. (1969), 424,7 köv. old); - egy angyali lény, aki a Dániel könyvében emberformájúnak van leírva COLLINS, J. J., Dániel (Hermeneia) 1993, 304-310 old.; KOCH, K, Messiás und Menschensohn:, 244 old.; HAAG, H. és COLPE, C., megkülönböztet elfogadva a Dán 7. fejezete szövegében az alapréteg és a másodlagos bővítés kettősségét : szövegének első fázisában égi lények (a Fölséges szentjei), második fázisában a zsidó nép Antiokhosz Epifanész üldözése idején hűségesnek maradt része (A Fölséges szentejeinek népe) COLPE, C., Art. ״ó υιός του ανθρώπου" ThWNT VIII, 425,16 köv. old.; - HAAG, H., Art. ״סדא p baen-'adam" ThWAT I., 687 kol.); - a teokratikus Izrael, amely magát más uralmaktól és népektől lényegileg elválasztottnak tudja magát 40
