Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Az első évezred nyugat-európai keresztény filozófiája
nem fognak élni a kegyelemmel és kik fognak elkárhozni. Istennél az eleve tudás ele- ve elrendelés is. Jók üdvösségének és gonoszok elkárhozásának eleve elrendelését neve- zik ״gemina praedestinatio"-nak, kettős eleve elrendelésnek53. Hrabanus (vagy Rabanus) Maurus (856)54 Alkuin tanítványa, fuldai apát. Az apát- ság neki köszönheti virágzását. 847-től haláláig mainzi érsek. Műveiben az egyházatyák ״kompilátoraként" mutatkozik meg55. Népszerűségét minden bizonnyal ״De laudibus sanctae crucis" (A szent kereszt dicsérete) című 28 himnuszának köszönheti. A szövegen belül kép rajzolódik ki, amelynek belterületén levő betűk szintén önálló értelmes szöveget alkotnak56. A ״De institutione clericorum" (A klerikusok intézményeiről) szintén népszerű volt. A klerikusok magatartásának és minden szabálynak alapja: a régiek tekintélye57. Hrabanusnál tapasztalható, hogy mesterétől eltérően minden ismeretet a lelkiélet, a teológia és az egyház szolgálatába akar állítani. Legterjedelmesebb műve a ״De rerum naturis", vagy ״De universo". Eb- ben Sevillai Izidor etimológiáját és Beda Venerabilis De natura rerum művét utánoz- za58. Eredeti szándéka a bibliamagyarázás és a lelkipásztorkodás. Az egyetemes tudás lépcsőként jelenik meg, amelynek legfelső fokán Isten áll, majd az angyalokon, bibliai alakokon át halad az ember, vallás, filozófia, állatvilág, holttermészet és táplálék felé59. Gottschalkot még visszatérte előtt megelőzte híre, miszerint a ״gemina praedestina- tio"-t hirdeti. Ezt a tant 847 októberében elítélte a mainzi zsinat. Hrabanus kiszolgál- tatta Gottschalkot illetékes főpásztorának, Reimsi Hinkmárnak, nem mulasztotta el ״gyrovagus monachus" -nak (körbe bolyongó szerzetesnek) nevezni60. 53 ״Unde dicites sanctus Isidorus (Sent.II, cap.6): 'Gemina est praedestinatio sive electorum ad requiens, sive reproborum ad mortem"' (Gottcschalci Confessio prolixior PL 121,350); (ugyanez: 121,357); - ״Tale est autem quod dicitur praedestinatio gemina, in electos videlicet et reprobos bipartita, cum sit una, licet sit dupla; quale est quod frequenter a beato Augustino, et caeteris Patribus dicitur charitas vel dilectio gemina, cum utique non siut duae, sed una, licet propter Deum et proximum, sit etiam dupla. Quale est et illud Patris Augustini, quod dicit bipartitum esse opus Dei: geminum videlicet volens intelligi, et quod quadripartitus, ab ipso quoque dicitur mundus." (uo.); - ״Nec sane cuiquam pie sapientium videri debet absurdum, si gemina praedestinatio creditur, et cognoscitur, et incunc- tantér esse dicitur apud te Dominum nostrum naturaliter quidem unum, sed simul etiam per- sonaliter trinum: qui certe secundum hanc geminam praedestinationem tuam (quaedemadmodum Augustinus tuus fideliter credit, et fidenter asserit) bonus es in beneficio certorum, justus in supplicio caeterorum." (uo.158) - ״propter praescita certissime ipsiorum propria futura mala merita praedes- tinasse pariter per justissimus judicium suum in mortem merito sempiternam: quia sic ait Dominus in Evangelio suo: Princeps hujus mundi jam judicatus est (JoanXVI, 11)." (uo.347) - ״ubi (sci Jud4 - RZ) dum cos non in hoc judicio, sed in hoc judicium, id est, in hanc damnationem praescriptos as- seruit, non modo praescitos, verum etiam praedestinatos pariter intelligi voluit." (uo. 353) ■'5‘י Hrabanus művei: PL 107-112. Róla: Rabanus Maurus in seiner Zeit (780-1980) Mainz. Gesamt- redaktion: Prof. Wilhelm Weber. - Angenendt: 434k5v. - Loris Sturcle: Die deutsche Philosophic im Mittelalter 24-31.0. (ott további irodalom) 33 Angenendt 434. 56 Uo. ·” Uo. ·>» Uo. 39 PL 112. - A XV könyv első fejezetében így határozza meg a filozófust: ״Philosophi graeca.appella- tione vocantur, qui latiné amatores sapientiae interpretantur. Est enim Philosophus qui divinarum et humanarum rerum scientiam habet. Omne bene vivendi tramitem tenet." (413) - Az igazi filozófia az Újszövetségben valósul meg: ״In Scripturis ... sacris sapientiae nomine aliquando Christus natatur ...(1 Kori); aliquando doctrina coelestis ...(l.K0r2)." (uo 418) - Felsorolja azokat a helyeket is, amelyek elmarasztalólag nyilatkoznak e világ bölcsességéről, (uo.) 6(1 ״Revercntissimo fratri et consacerdoti Hincmaro archiepiscopo Rabanus servus Christi et servorum ejus in Domino salutem, notum sit dilectioni vestrae quod quidam gyrovagus monachus nomine .155
