Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Az első évezred nyugat-európai keresztény filozófiája
val a Szentlélek által fölségesen (divinitus) konszekrál (consecratur - felszentel, a jelen esetben: átváltoztat): ezért maga az Úr kiáltja: Ez az én testem (Lk23,19)33". A görög mintakép/képmás értelmezés, amely az eukarisztiát ״figurá"-nak nevezi, és mint a megdicsőült mennyei Krisztus földön megjelenített képmását értelmezi, Radbertus számára idegen34. Az Úr testét és vérét soha nem lehet figurának nevezni, mivel ez külső leplezést, eltakarást jelent, és csak az Úr tényleges testének és vérének elfedését jelölheti. ״Ám ha közelebbről nézzük" - mondja Paschasius, joggal nevezhetjük való- Ságnak (veritas) és képmásnak (alaknak - figura), amit ugyanis külsőleg tapasztalunk az képmás, a valóság pedig, amit pedig ebben a misztériumban megértünk és hiszünk"35. Az álláspontját különböző, olykor rémtörténetekre emlékeztető csodák el- beszélésével támasztja alá. Többek között Nagy Szent Gergely tekintélyére hivatkozva elbeszéli egy üvegfúvó fiának történetét, akinek az oltáron áldozás közben megjelent egy asszony, ölében gyermekével. A templomból hazatért gyermeket atyja tüzes ke- mencébe vetette; a gyermeknek nem ártott meg a tűz. Miután megmenekült, elmond- ta, hogy az említett asszony palástjával betakarta és megvédte a lángoktól, és az étel, amelyet a templomban magához vett, úgy megóvta, hogy a tűznek még csak lehele- tét sem érezte36. - Egy kételkedő asszony kinevette a miséző szentet, amikor az az ál- dozásban az általa adott adományt nyújtotta, és azt mondta, hogy ez Krisztus teste. Gergely ezért visszavitte a szentséget az oltárra, odahívta az asszonyt, és az véres ujj alakjában ismerte föl adományát37. - Arsinius apát egy öreg szkítáról beszél, aki ké- telkedett Krisztus jelenlétében az Eukarisztiában. imájára gyermek alakjában jelent meg Krisztus, akit egy angyal feláldozott, s amikor a pap megtörte a kenyeret, az an- gyal is összetörte a gyermek testét38. - Szent Niniász püspöknek és hitvallónak kö- nyörgésére mise közben megjelent a gyermek Jézus, akit mint egykor Simeon, karjai közé vehetett; majd ismét visszaváltozott kenyérré39. - Ratramnus ezeknek a csodák- nak az elbeszélését elegendőnek tartja az igazság megerősítéséhez (״Haec interim dbcis- se sufficiat de ostensione carnis Christi pro assertione veritatis." -PL 120,1320 köv). n ״Vere utique christi caro quae crucifuxa est et sepulta, vere illius carnis sacramentum, quod per sacerdotem superaltare in verbo Christi per Spiritum Sanctum divinitus consecratur: unde ipse Dominus clamat: Hoc est corpus meum (Lk23,19)". PL 120,1279 14 Vö. Angenendt, 444.0. :,s ״Si figura est, querendum quomodo veritas esse possit. Omnis enim figura alicujus rei figura est, et semper ad eam refertur, ut sit res vera, cujus figura est ... sed si veraciter inspicimus, jure simul veritas ET (kiemelés R. Z.) figura dicitur: ut sit figura vel character veritatis, quod exterius sentitur; veritas vero, quidquid de hoc mysterio interius recte intelligitur ac creditur. Non enim omnis figura umbra vel falsitas." (PL 120,1278) ·ίή ״Mulier illa quae in basilica ubi panem demensa accepi, in cathedra sedebat parhumque infantem in sinu gestabat; haec me pallio suo, ne ignis volaret, operuit. Esca etiam illa quam de manus sacerdotis acceperam, in tantum me juvit ut ne spiraculum quidem ignis sentire me putarem." (PL 120,1298 köv) 47 ״Invenit partem quam posuerat in modum digiti auricularis sanguine superfusam." (uo. 1317 köv) i|! ״Cum extendisset presbyter manum ut frangeret panem, descendit angelus Domini de caelo habens cultrum in manu, et sacrificavit puerulum illum sanguinem vero ejus excipiebat in calice. Cum autem presbyter frangeret in parvis partibus panem, etiam et angelus incidebat pueri membra per modicas partes. Cum ergo accessisset senex, ut acciperet sanctam communionem, data st ipsi soli caro sanguine cruentata." (uo. 1319) - (Arsinius valószínűleg Walla apát, paschasius kortársának neve - vö. Corpus Christianorum. Continuatio Mediaeuvalis 16. 1969. Vll.köv.) 3״ ייUllis prementibus puerum accepit, et pectus proprium Christi pectori junxit ... restituit in vertice altaris ״ deprecatus est Deum ut dignaritur ipse iterum verti in Christinam speciem." (uo. 1320) 152
